Az Equilor biztosra veszi a megegyezést az EU-val és az IMF-el, az oda vezető út azonban a szakértők szerint rögös lesz. Az államcsődöt semmiképpen sem tartják reálisnak, de arra számítanak, hogy ez mint téma még többször fel fog merülni az év során. Ez gyengítheti a forintot és emelheti a kötvényhozamokat, az Equilor még számít kétszámjegyű kötvényhozamokra a későbbiekben.
Nyolc százalékig biztosan elmegy az alapkamat
A forint a cég szerint szélsőségesen mozogni fog majd az idén, a szakértők az euró árát 290 és 350 forint között bárhol el tudják képzelni. Az IMF/EU megállapodás által nyújtott reménysugár rövid távon azonban forinterősödést okozhat. Ebben az évben az alapkamat kétszer fél százalékpontos emelésére számítanak évi nyolc százalékig, további szigorításra csak akkor, ha a világban „elszakad a cérna”.
Hozzányúljunk-e az IMF pénzéhez, vagy sem?
Az infláció nem lesz alacsony, egyrészt a nyersanyagárak emelkedése miatt, másrészt a forint gyengülése következtében, de 2013 elejére már évi három százalékra süllyedhet. Az IMF-megállapodás megnyugvást hozhat, javíthatja az árfolyamokat és különböző mutatókat (pl. CDS-árak), de a forinthozamok 8-9 százalékon, a devizaadósságunk hozamai is évi hét százalék körül maradhatnak. Emiatt következik az a dilemma, hogy érdemes-e felvenni a lényegesen olcsóbb IMF-forrásokat, ami évente 50-200 milliárd forintos megtakarítást hozhat két év alatt, vagy pedig maradjon a piaci finanszírozás.
Nem is a kamatváltoztatás a fontos az MNB mai döntése kapcsán, hanem inkább a jegybank kommentárja – mondják. A forint az utóbbi napokban sokat erősödött és a nemzetközi hangulat is javult, így sokakban felmerült, hogy nem kéne a kamaton változtatni. Néhány nap változásaira azonban lehet, hogy a jegybanktanács egyes tagjai kevésbé érzékenyek, mások azonban, akik a gazdasági növekedésre érzékenyek, igen. Lehet az is, hogy kompromisszumos fél százalékpontban egyeznek meg.
Drágák-e a magyar részvények?
Kuti Ákos, a cég vezető elemzője rövid távon túlzottan eufórikusnak tartja a hazai részvények január közepi emelkedését, így január-február fordulóján lemorzsolódásra, kiábrándulásra számít. Komolyabb emelkedésre a hazai makrogazdasági kérdések rendeződése és a külföldi piacok jó viselkedése esetén számít.
Az OTP-t és az FHB-t a végtörlesztés és a hitelportfólió minőségének romlása sújtja, az új hitelezés felfutása a jelenlegi helyzetben nem várható. A végtörlesztés nem pontosan úgy valósult meg, ahogy az kívánatos lett volna, viszont a bankok hitelezési képességét visszavetette.
A Molnál a 25 százalékos állami tulajdon rontja a papír megítélését, és a finomítói környezet is kihívásokkal van tele. Érdemi profitrobbanást csak a kurdisztáni kutatások eredményeképpen várnak, esetleg új mezők termelésbe állítása esetén. Izgalmas lenne, ha az állami részvénycsomagot kötvényekbe csomagolnák, így az állam pénzhez jutna, és a tulajdonosi jogai is megmaradnának.
Mikor érnek be a gyógyszerkutatások?
A Richter és az Egis megszenvedte a gyógyszerár-támogatási rendszer átalakítását, újabb sokkra erről az oldalról nem számítanak. Előrelépést a gyógyszerkutatások jelenthetnek, legkorábban a második negyedévben. A Magyar Telekomnál pozitívum a szektoradó 2013é-as megszűnése pozitív, a magas állampapírhozam negatív tényező, kockázatot a negyedik mobilszolgáltató megjelenése jelent.
A kisebb papírok közül az Equilor favoritja a Fotex, mivel 2009 eleje óta nem látott szintre esett, a 250 forint körüli árfolyam még a tulajdonosi struktúra koncentráltsága mellett sem tükrözi a társaságban rejlő értéket.
Stabil maradhat a svájci frank
A svájci frank sok helyen szerepelt finanszírozóként az évek során, a svájci jegybank azonban úgy tűnik, bármennyi eurót képes megvenni, legfeljebb a kamatot negatívba viszi. Így az 1,20-as árfolyamkorlát stabilnak látszik, várhatóan fenn fog maradni, akár évekig vagy évtizedekig is, később 1,30-ra vagy 1,40-e is emelkedhet a korlát. A svájci frank/forint árfolyam 220-250 forinton stabilizálódhat a társaság szerint.
A norvég koronában feltétel nélkül hisznek, mint menekülődevizában, értékelik ahz ordszág stabilitását. Kínától lassulást várnak, ami az ausztrál dollárra is negatívan hathat. A török lírától várnak komolyabb emelkedést, mert kevés olyan ország van, ahol akkora gazdasági növekedésre lehet számítani, mint ott.