Nem csak Magyarországon ütközik akadályokba a pénzügyi kultúra minél szélesebb körű terjesztése. Az elmúlt évek egyéni pénzügyi válságai talán valamelyest megelőzhetőek lettek volna, ha a lakosság is tudatosabban kezeli saját költségvetését. Amíg az alaptantervbe nem épül be a pénzügyi kultúra fejlesztése mint tantárgy, addig különböző pénzintézetek, alapítványok próbálnak bekapcsolódni a szemléletformálásba.
Évi 30 ezer diák
Tabuk nélkül, élményszerűen, a legmodernebb módszerekkel és eszközökkel tanulni pénzről, gazdaságról, gazdálkodásról. Erről szól a Középiskolások Országos Pénzügyi és Gazdasági Oktatóközpontja, az OK Központ. A térségben egyedülálló intézményben 2012 novemberében indult a magyar köznevelés szempontjából is mérföldkőnek számító program, amelyet a több mint 22 éves szakmai tapasztalattal rendelkező OTP Fáy András Alapítvány irányít. Az OK Központban fiatalos arculat és vizuális világ, modern design, ergonomikus bútorok, 3D interaktív táblák és egyéb high-tech berendezések várják a középiskolásokat és 2014 óta az általános iskolai tanulókat is. Ehhez a „szórakozva tanulás” jegyében, tréningszerű, a diákok saját élményeire épülő inspiratív oktatási modulokat használnak. Az ország különböző pontjairól érkező csoportok oktatása mellet ma már az OK Központ egy különleges eszközrendszerrel is támogat, iskolákba utazó oktatói hálózatot üzemeltet. Évente már 30 000 diák kap itt ingyenes pénzügyi és gazdasági képzést a központban.
Már Bukarestben is
Az oktatóközpont európai uniós pályázati támogatással, az OTP Bank társfinanszírozásában jött létre. Megnyitása után két évvel, tavaly ősztől pedig már Bukarestben is elérhetik képzéseit a helyi diákok. A román jegybank munkatársai a bukaresti megnyitó óta érdeklődnek a program iránt, ezért a román OTP vezérigazgatója, Diósi László, és a Budapesti Román Nagykövetség gazdasági attaséja kíséretében az intézmény elnöki szakértője ma megtekintette a budapesti Oktatási Központot. Mihai Curiman és néhány román újságíró, részt vett az aktuális tréningen, beszélgetett a diákokkal és tapasztalatot cserélt az oktatókkal.
Diósi László a látogatással kapcsolatban elmondta: a diákok mindenhol nyitottak a modern eszközökkel történő, korosztály-specifikus, játékos és interaktív elemekkel színesített oktatási módszerre. Mindehhez Mihai Curiman, a román jegybank szakértője hozzátette: felmérések szerint a magyarországihoz hasonló jellegű hiányosságok tapasztalhatók a romániai lakosság – és különösen a tizenéves korosztály – pénzügyi ismereteiben is. „Míg egy autó vagy akár egy mobiltelefon megvásárlásakor nagyon is alaposan utánanéznek az emberek, mit vesznek, addig egy hiteltermék, illetve pénzügyi szolgáltatás esetében egyáltalán nem veszik a fáradtságot, hogy tájékozódjanak és alaposan mérlegeljenek”.
A romániai projekt különlegessége egyébként, hogy lehetőséget biztosít multikulturális programok megvalósítására is. A trénerek három nyelven – magyarul, románul és angolul – oktatnak annak érdekében, hogy a korszerű pénzügyi ismeretek mind a román, mind a magyar iskolákba eljuthassanak.
A Román Nemzeti Bank most egy hasonló, kezdeményezés kidolgozásán gondolkodik, annak érdekében, hogy a diákok a gazdaságról pozitív élményeken keresztül szerezzenek ismereteket, a hallottakat pedig rögtön a gyakorlatban is alkalmazhassák.
