Tavaly a tagok vagyonának átlagosan kevesebb mint egy százalékát tették ki az önkéntes nyugdíjpénztáraknál a tagdíjbefizetéseket terhelő működési és likviditási célú levonások, valamint a vagyonkezelési és letétkezelési költségek – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) összegzéséből.
A jegybank tájékoztatása alapján, az önkéntes nyugdíjpénztári szektor egészére számított teljes díjterhelés mértéke 14 év alatt 1,97 százalékról 0,85 százalékra csökkent. Tavaly az egyes pénztárak értékei 0,16 százalék és 1,63 százalék között szóródtak, többnyire a pénzügyi háttérintézménnyel nem rendelkező, valamint a munkáltatói hátterű pénztáraknál volt az átlagosnál kisebb a díjterhelés.
Az MNB megítélése szerint a díjterhelés a pénztári vagyon növekedésének valamint szabályozási és hatósági lépéseknek köszönhetően is csökken. A jegybank a jövőben a díjterhelési mutató mellett a nyugdíjbiztosításoknál alkalmazott teljes költség mutatóhoz (TKM) hasonló mutató közzétételét is tervezi a nyugdíjpénztáraknál.
Ahogy arról korábban írtunk, akár össze is olvaszthatják az önkéntes és magánnyugdíjpénztárakat, azonban Nemzetgazdasági Minisztérium inkább a még meglévő megtakarítások államosítására törekszik: amennyiben az MNB nem tudja beszedni a pénztári tagok legalább hetven százalékától a díjat, úgy kezdeményeznie kell a pénztár felszámolását.
Az MNB közleményében emlékeztetett: a díjterhelési mutató értékei nem vethetők össze a befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosításokra számított TKM-mel. Míg a díjterhelési mutató mindig egy adott évre vonatkozó tényleges befizetéseket vesz figyelembe, addig a TKM modellszámításra épülve feltételezett befizetések segítségével a futamidő egészére határoz meg egy éves átlagos költséget.
A válaszadók 45 százaléka Magyar Pétert szeretné látni a miniszterelnöki székben, 37 százalék Orbán Viktort preferálja. A Nézőpontnál pont fordított a helyzet. 
