Egy szép napon még a mi állampapírjaink is a blokkláncra mennek?

Egy szép napon minden értékpapír valamely blokkláncon foroghat majd, ott fogják nyilvántartani, ami sokkal gyorsabbá és olcsóbbá teszi a nyilvántartásokat. Ezt nem egy maroknyi kriptómániás őrült mondja – a blokklánc-alapú elszámolásokhoz egyébként nincs is feltétlenül szükség kriptovalutákra –, hanem egyre többen, a hagyományos pénzügyi világban is.

A mondást nem lehet egy személyhez kötni, sokat idézett narratívává, már-már közhellyé vált, hogy „pár éven belül minden értékpapírt tokenizálnak, és a blokkláncon fog forogni”. Sok nagy szereplő, szabályozó és befektetési bank, vagyonkezelő vezetői mondtak már hasonlókat. Egyes értelmezések szerint már az európai Mica jogszabály és a jegybankok felkészülése is felkészül egy ilyen irányú folyamatra.

Először párhuzamos világok

De ki veszi ezt komolyan? Például az amerikai Nasdaq technológiai tőzsde, amely nemrég hivatalos engedélyt kapott az SEC-től (az amerikai értékpapír-felügyelettől), hogy bizonyos részvényeket és tőzsdén kereskedett alapokat (ETF-eket) blokkláncon, tokenizált formában is lehessen adni-venni és elszámolni – írta például a Coindesk tudósítása.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a nagyobb forgalmú részvények (például a Russell 1000 index tagjai, amelyekből körülbelül ezer van) ugyanúgy forognak majd, mint eddig, de emellett digitális érme, „token” formájában is megjelenhetnek egy blokkláncon. Eközben azonban a hivatalos nyilvántartást továbbra is a DTCC amerikai központi elszámolóház vezeti majd.

A Wall Street meghódítja a blokkláncot

A Nasdaq szerint a blokklánc használata gyorsíthatja az elszámolást és átláthatóbbá teheti az ügyleteket, miközben a befektetővédelem és a meglévő szabályozott keretrendszer megmarad. A befektetők választhatnak majd, hogy egy adott papírt „hagyományos módon”, vagy tokenizált formában akarnak tartani és elszámolni.

A cikk ezt a lépést úgy értelmezi, mint fontos jelzést, hogy már nem a kriptotőzsdék, hanem a Wall Street nagy szereplői (a Nasdaq és mások) kezdik átvenni az irányítást a blokklánc-technológia pénzügyi felhasználása felett. Beviszik azt a szabályozott tőkepiac fősodrába. Ez illeszkedik abba a szélesebb trendbe is, amely szerint egyre több nagybank és tőzsde tokenizál hagyományos értékpapírokat.

A képen az öt legnagyobb RWA-eszköz (való világbeli befektetéseket képviselő kriptóérme) látható, mindegyik összértéke milliárd dolláros nagyságrendű már, a harmadik helyen a piacvezető Blackrock vagyonkezelővel. Mindegyik amerikai állampapírokat vagy aranyat képvisel.

Kikerülik a sorompókat

Amint már nemegyszer foglalkoztunk vele, a kriptovaluta-szféra és a hagyományos pénzügyi világ egyre több szálon kapcsolódik egymáshoz, összefonódik, konvergál. Egyre több hagyományos befektetési eszköz jelenik meg a blokkláncon, válik elérhetővé a kriptovaluta-tulajdonosok számára, mint például arany, ezüst, olaj, részvények, részvényindexek, állampapírok, egyes befektetési jegyek is (ezek az RWA-k – real world assets, „való világbeli eszközök”). Lásd például:

• A hétvége, amely fricskát mutatott a hagyományos pénzügyi rendszernek
• Egy csodapiac, amely három év alatt nõtt a 24-szeresére

A másik oldalon számos kriptovalutára létezik már tőkepiaci termék, mint ETF, certifikát, warrant vagy kötvényszerű ETN-ek. A kriptovalutákkal foglalkozó vezető cégek részvényeit is számos esetben bevezették már az amerikai tőzsdékre. De mindezeknek elsősorban az a célja, hogy ezzel újabb piacot nyissanak meg bizonyos befektetéseknek. Például egy olyan országban, ahonnan nem férhetők hozzá az amerikai részvények.

Egy kriptovaluta-tulajdonos képes a blokkláncon keresztül kitettséget szerezni rájuk, a befektetni tulajdonképpen tiltott, vagy csak egyszerűen technikailag elérhetetlenné tett piacokon.

A rendhagyótól a rendszerszintűig

Ám sokan úgy vélik, hogy nagy előnyei lennének annak is, ha a blokkláncra teljes egészében felkerülnének a hagyományos értékpapírpiacok, és ott folyna ezek forgalmazása, árjegyzése, kereskedése, nyilvántartása. A hagyományos befektetések végleg a blokkláncra költöznének, pontosabban a blokkláncok alapját is adó „DLT-alapú” nyilvántartásra térnének át. (DLT: Distributed Ledger Technology, megosztott nyilvántartás technológia.) Ennek a főbb előnyei lehetnének:

• Gyorsabb lenne az elszámolás, a jelenlegi 1-2 napos (T+1 vagy T+2) elszámolást a T+0 váltaná fel, ami közel valós idejű, azonnali nyilvántartást jelent. (Gondoljunk vissza arra, amikor egy banki átutalás még két napig tartott.)
• Alacsonyabb lenne az elszámolási kockázat – ha ugyanis rövidebb az elszámolási idő, akkor sokkal kisebb az esélye annak, hogy miközben az egyik fél fizet, a másik végül nem szállít, vagy fordítva.
• Lehetővé válna sok művelet automatizálása az okosszerződések révén, az osztalékfizetéseké, a kamatfizetéseké, a vállalati eseményeké (részvényfelosztás /split/, szavazás), ami kevesebb manuális adminisztrációval és így kevesebb hibával járna.
• A DLT-nyilvántartás kriptográfiailag hiteles, visszamenőlegesen nehezen módosítható, ezért egyszerűbb a tranzakciók visszakövetése, a tulajdonosi lánc ellenőrzése, és a felügyeleti szervek is jobban rálátnának a rendszerre.
• Kevesebb lenne a köztes szereplő, a párhuzamos nyilvántartás, a back-office munka, alacsonyabb lehetne az elszámolási és letétkezelési költség az intézményeknek és a magánbefektetőknek is.
• A tokenizálás miatt könnyű lenne nagyon kis névértékű részekre bontani egy részvényt, kötvényt, ingatlanrészesedést, így olyan befektetők is hozzájuk férhetnének, akik ma a túl nagy belépési küszöb miatt kimaradnak. (Egy Berkshire Hathaway A részvény értéke például ma több mint 700 ezer dollár, de a B sorozaté is 470 dollár.)

Nem lesz könnyű az átmenet

Mindez persze jelentős költségmegtakarítással járna a jelenlegi rendszerhez képest, de számos kockázattal és hátránnyal is lehet számolni, főleg kezdetben.

• Jogi és szabályozási kockázatok: még nem egyértelmű, hogy a blokklánc-alapú nyilvántartás jogilag hogyan viszonyul a hagyományos értékpapír-nyilvántartáshoz.
• Technológiai és kiberbiztonsági kockázat: okosszerződés-hibák, rendszerleállások, hackertámadások vagy a kriptográfiai kulcsok elvesztése esetén sérülhet a hozzáférés vagy az eszközök biztonsága.
• Piaci és működési kockázat: amíg a régi és az új infrastruktúra párhuzamosan fut, átmenetileg nő a komplexitás, a hibák esélye és az üzemeltetési költség.
• Központosítási és likviditási kockázatok: a sajtó a nyilvános blokkláncokról ír, mint a Bitcoin-, Ethereum- vagy Solana-rendszerek, de vannak zárt körű, intézményi DLT-rendszerek is. Ezek nem teljesen nyíltak, néhány szereplő ellenőrzi a hálózatot, ami új függőségeket, kockázatokat, korlátozottabb hozzáférésű piacokat hozhat létre.

Egymilliárd dollárnyi kár árnyékában

Bár az eddigi tokenizációk során egyértelműen az Ethereum blokkláncot használják a leggyakrabban, egyáltalán nem biztos, hogy az értékpapírpiacok nyilvántartásának átfogó reformjánál a jól ismert nyilvános blokkláncokat fogják. Már csak azért sem, mert szinte nem múlik el hét anélkül, hogy valamely nagyobb, sok millió vagy tízmillió dolláros hackertámadás ne történne és ne korbácsolná fel a kedélyeket a kriptovaluta-piac szereplői között.

Erről szól a fenti ábra, amely szerint az idén már közel egymilliárd dollárnyi kárt okoztak a hackerek. A nagyobb eseteket többnyire az észak-koreai, államilag támogatott bűnözőcsoportoknak tulajdonítják.

Fel kell adni az elveket?

A hagyományos értékpapírokat ilyen veszélynek vélhetően senki nem akarja majd kitenni. Úgyhogy könnyen lehetséges, hogy ha a blokkláncra költözik a konvencionális tőkepiac, akkor az a blokklánc valamilyen, a hagyományos pénzügyi rendszer által ellenőrzött, államilag szabályozott, kontrollált és ezáltal utólag módosítható rendszer lesz.

Arra a jelenlegi nyilvános blokkláncokon is van példa, hogy a bűnözők által eltulajdonított értékeket valamilyen módon letiltják, befagyasztják. De erre egyelőre nincsenek teljesen kiforrott megoldások. Másrészt pedig ez ellenkezik a nyilvános blokkláncok, mint a Bitcoin eredeti lényegével, amely úgynevezett „permissionless”, azaz engedély nélküli, mindenféle központi szabályozástól és beavatkozástól mentes pénzügyi rendszert próbált kiépíteni.

Négyszáz ezer milliárd dollár a tét?

Egy tanulmány szerint a tokenizált, tehát digitális kriptoeszközök formájában blokkláncokon nyilvántartott eszközök értéke a jövőben elérheti a négyszáz billió (vagyis négyszázezer milliárd) dollárt. Akkor még csak 27 milliárd volt, de az írás megjelenése óta már 29 milliárdnál tart az erre szakosodott RWA-gyűjtőoldal szerint.

Ide tartoznak az állampapírok, a magánhitelek (private credit), a részvények, az árupiaci termékek és az alternatív befektetési alapok, amelyeket a blokkláncokon tartanak nyilván. Ennek összehozásában olyan hatalmas tőkepiaci szereplők is részt vettek, mint a BlackRock, az Apollo, a Goldman Sachs és a JP Morgan.

Még csak 0,1 százaléknál tartanak

De ez a hagyományos piacoknak még mindig csak kevesebb mint 0,1 százaléka, azaz az egy ezreléket sem éri el. Ha a blokkláncokon forgó tokenizált eszközök infrastruktúrája kiépül, akkor ezekre kereskedés fog folyni. Itt alakulhat ki a piaci áruk. Árjegyzési tevékenységet fognak végezni az intézményi szereplők. Letétbe lehet majd ezeket helyezni, hitelt lehet rá felvenni, vagy pénzforgalmi eszközök fedezetéül lehet felhasználni az eszközöket.

A tanulmány szerint közel tizenegy milliárd dollárral ezt a szektort a tokenizált állampapírok vezették az első negyedév végén. A magánhitelek hatmilliárd, a részvények egymilliárd dollárral, az árupiaci termékek 9,4 milliárd dollárral részesedtek a tortából.