Egybehangzó vélemények, még dollármilliárdokat kezelő kockázatitőke-társaságok szerint is az év egyik legfontosabb befektetési témája lehet a kriptovaluta-piacon az úgynevezett való világbeli, RWA-eszközök piaca. Az egyik blokklánc-elemző oldal szerint ezen eszközök állománya három év alatt mintegy 24-szeresére emelkedett, 757 millió dollárról 17,91 milliárd dollárra. Egy másik forrás szerint pedig 21,24 milliárd dolláron áll, ami „csak” 19-szerezés ez idő alatt. Megint más statisztikák ennél sokkal magasabb értékeket mutatnak, de azok csak korlátozottan forgatható érméket is tartalmaznak.
A források az eltérő számítási mód miatt eltérhetnek ugyan egymástól, de ez mit sem változtat a lényegen. Egy rendkívül gyorsan fejlődő üzletágról van szó, amely még minden bizonnyal fényes jövő előtt áll. A legoptimistább elemzők szerint olyannyira, hogy néhány év vagy egy-két évtized múltán a hagyományos tőkepiaci termékek is a blokkláncra költözhetnek globálisan, az ugyanis gyorsabb, hatékonyabb, olcsóbb tranzakciókat és adminisztrációt tesz lehetővé, mint a hagyományos pénzügyi rendszer megoldásai.
A világ legnagyobb vagyonkezelői már benn vannak
Hogy mennyire érdemes ezt az üzletágat komolyan venni, azt abból is kikövetkeztethetjük, hogy a piaci résztvevők egy része felettébb ismerős. A legnagyobb állományú RWA-kriptóérmék listáján például a harmadik helyen a BlackRock, a világ legnagyobb vagyonkezelő társasága terméke áll, egy pénzpiaci alap. A hetedik helyen pedig a Franklin Templeton csoport hasonló pénzpiaci konstrukcióját találjuk.
Ez jól jelzi, hogy már a legnagyobb nemzetközi pénzügyi óriások is erősen érdeklődnek, kísérleteznek a szektorban, és milliárd dolláros nagyságrendű tőkeállományt értek el. (Nem fértek fel a listára, de többek között a JPMorgan, az UBS és az Apollo vagyonkezelői is ebbe a körbe tartoznak.)
Az állampapír itt is vezet
Egy másik ábrából az derül ki, hogy a piac közel felét az amerikai állampapírokra kibocsátott érmék adják, mintegy kilencmilliárd dollár értékben. (Ez egyébként a hagyományos tőkepiacokon is jellemző, a kötvénypiacok mérete ott rendszerint jóval meghaladja a részvénypiacokét.) Ezután következnek (3,8 milliárd dollárral) az árupiaci termékek, elsősorban az arany, amely mostanában nagy divatnak örvendett és hatalmas emelkedésen ment keresztül.
A nyilvános részvények állománya a blokkláncokon egyelőre nem éri el az egymilliárd dollárt sem. A vállalati kötvények és a nem amerikai állampapírok állománya is viszonylag szerény, de még sokat változhat.
Intézményeknek vagy kisbefektetőknek?
De hogyan is néz ki ez a gyakorlatban? Milyen érméket lehet megvásárolni a blokkláncon, hogyan és hol? A kisbefektetők hogyan juthatnak olyan kriptóérmékhez, amelyek valamilyen értékpapírt vagy árupiaci terméket testesítenek meg? Vizsgáljunk meg néhány példát.
A BlackRock-csoport BUIDL jelzésű, említett pénzpiaci alapja az adatok szerint mindössze 103 tulajdonossal éri el az 1,7 milliárd dolláros állományt, ami az intézményi befektetők részvételét jelzi. Az első két helyen álló Tether Gold (XAUT) és Paxos Gold (PAXG) azonban 22 ezer, illetve 90 ezer körüli tulajdonossal büszkélkedhet, azaz már nevezhetők tömegtermékeknek. Ráadásul az aranybefektetés a 2025-ös évnek, de 2026 első két hetének is az egyik legnépszerűbb befektetési témája volt.
Fontos még megkülönböztetni a prompt (azonnali) és a határidős üzleteket, kezdjük a prompttal.
Aranyat egyszerűen
A Tether Gold és a Paxos Gold érmék egyszerűen megvásárolhatók olyan internetes váltóknál vagy tőzsdéknél, ahol az egyik kriptovalutát a másikra lehet cserélni, mint például a Uniswap vagy a Sushiswap, például az Ethereum blokkláncon. (Ahol mára a tranzakciós költségek szerencsére alacsony szintre süllyedek.) A váltásnál azonban gyakori, hogy pár ezreléknyi veszteség is keletkezik, ahogy az a képen látható, amely egy unciányi (1 uncia=31,1035 gramm) aranyat képviselő érme vételét mutatja, ether ellenében.
A vásárláshoz persze az kell, hogy valaki kriptovalutával rendelkezzen az adott blokkláncon, például CEX-eken (centralizált kriptotőzsdéken) keresztül, mint a Binance, a Coinbase, a Kraken vagy az OKX stb.
Ki garantálja az aranyat?
További fontos kérdés, hogy ki garantálja az adott befektetés értékét, és hogyan? A mögöttes arany, a részvény, az állampapír ideális esetben letétben van, erős jogi garanciákkal megtámogatva. Hogy ez mikor igaz és mennyire stabil a blokklánc-megoldásoknál, kérdéses.
A Tether Gold (XAUt) és a Paxos Gold (PAXG) tokenek fizikai arannyal fedezett stabilérmék, ahol minden token egy troy uncia finom aranyat képvisel. A fedezetet svájci vagy londoni professzionális trezorokban tárolják, és rendszeres független auditokkal, valamint nyilvános jelentésekkel garantálják a 1:1 arányt. A visszaválthatóság fizikai aranyra további biztonságot nyújt – foglalja össze a Perplexity AI a cégek dokumentációja alapján.
A részvények izgalmas világa
A blokkláncon működő származékos, határidős tőzsdék királya jelenleg a Hyperliquid, bár sok trónkövetelő is akad. Tavaly ősszel lehetővé tette, hogy bizonyos feltételekkel más érmekibocsátók is bevezessék a saját termékeiket a HIP-3 nevű piacára, itt elsősorban RWA-termékek jelentek meg (lásd a képet).
Érdekesség, hogy olyan értékpapírokra is lehet itt határidős (perpetuals) üzletet kötni, amelyek még nincsenek is nyilvános forgalomban, mint a SpaceX, az OpenAI vagy az Anthropic. Ezek a Ventuals termékei, de úgynevezett szintetikus derivatívák. Azaz a cégek részvényeinek becsült értékelését követik, de nincs valódi részvényfedezetük. Ahogy egyébként a többi, blokklánc-alapú határidős tőzsdei terméknek sem, így a kockázatok ezeken a piacokon kifejezetten magasak, még tőkeáttétel használata nélkül is.
Állampapírok a blokkláncon
Az Ondo Finance egyszerűen globális piacnak (Global Markets) nevezi a kereskedési platformját, ahol már 2,2 milliárd dollárnyi tőkét gyűjtött össze termékeiben. Fő kínálata az OUSG (Ondo Short-Term US Government Treasuries) érme. Ez a BlackRock és WisdomTree mainstream vagyonkezelő gigászok rövid futamidejű amerikai állampapír-alapjaival fedezett, az európai MiFID-jogszabályokkal kompatibilis befektetési alap. (Minimum 5000 dollárért lehet venni.)
Egy másik az USDY, amely „bankbetétekkel és állampapírokkal fedezett hozamtermelő token” a Sei blokkláncon, állítólag 4-8 százalékos éves hozammal. A cég tavaly év végétől részvényeket is kínál, de úgy tűnik, csak korlátozottan. „A tokeneket az Európai Gazdasági Térségben és az Egyesült Királyságban kizárólag minősített befektetőknek kínálják és értékesítik” – írják.
Kőkemény áruk a digitális világban
Egyre több határidős blokklánctőzsde kínál árupiaci termékeket (és devizákat is) a kereskedési felületén (Hyperliquid, Ostium, Lighter, Avantis stb.). A legtöbben csak párat, mint arany, ezüst, olaj, ritkábban réz, platina, de akadhatnak új, kevéssé ismert vállalkozásoknál kivételek is. A Vest Markets például hatalmas mennyiségű részvényt és ETF-et kínál, amelyek között a vájtfülű vagy árupiaci érdeklődésű befektetők számára igazi csemegék is vannak.
Ilyen ETF-ek például az URA az uránrészvényekre, a ritkaföldfémekre szakosodott REMX és USAR, a lítium-fókuszú LIT vagy az ezüstöt követő SIL és SLV. (Itt is érvényes, hogy a befektető nem lesz valódi tulajdonos, a határidős befektetés mögött nincs valódi értékpapír.) Érdekes az IPO szekciójuk is, ahol a nemrég kibocsátott, nyilvánosan jegyezhető részvényekre lehet fogadásokat kötni.
Megéri ez?
Nagy kérdés, megéri-e az RWA-vásárlás a blokklánccal kapcsolatos jól ismert kockázatokat, mint a hackelés, a jogi szabályozás tökéletlenségei, a váratlan áringadozások stb. Az európai befektetőknek talán nem, mert ők a legtöbb említett befektetési termékhez hozzájuthatnak a hagyományos pénzügyi rendszerben is. Vélhetően magasabb díjak és költségek és jóval nagyobb adminisztrációs terhek mellett, ám sokkal biztonságosabban. (A magyarok ráadásul tartós befektetési számlával – tbsz – adómentessé tehetik profitjukat, míg a kriptós nyereség fő szabályként 15 százalékkal adózik.)
Olyan feltörekvő országokban viszont, ahol deviza- és/vagy tőkekorlátozások vannak életben, előfordulhat, hogy csak a blokklánc (vagy a fizikainemesfém-vásárlás) létezik, mint az értékálló befektetések elérésének módja. Az is divatba jött tavaly év végén, hogy a kriptovaluta-befektetők több-kevesebb részvényt, fémet is vásárolnak, mivel a bitcoin alulmaradt ezen hagyományos befektetésekkel szemben.
Más befektetők pedig az airdrop-okra és más ösztönzőkre, jutalmakra hajtanak. Azaz a felhasználóknak a részvételük alapján kiosztott, ajándéknak tűnő, de valójában jelentős erőfeszítéseket kívánó kriptóérmékre. (A kriptópiac ugyanis olyan erősen kompetitív, hogy sokszor a vállalkozások ezeken a juttatásokon keresztül lényegében fizetnek a befektetőknek a korai részvételért.)
Trump is RWA-zni fog?
Már Donald Trump családjának vállalkozása, a WLFI (World Liberty Finance) is foglalkozik az RWA-eszközök gondolatával. Egy minapi hír szerint hitelezési platformot hozott létre a blokkláncon, saját, USD1 jelzésű stabilérméjére alapozva, amelynek kapitalizációja már 3,4 milliárd dollár. Itt többek között bitcoint és ethert zálogba adva lehet dollárhitelt felvenni USD1-ben.
Amint a cég társalapítója, Zach Folkman elmondta, idővel további biztosítéktípusokat vezetnek be, amelyek között potenciálisan szerepelhetnek majd a tokenizált való világbeli eszközök (RWA-k) is. Megjegyezte továbbá, hogy a vállalat partnerségeket keres előrejelzési piacokkal, kriptovaluta-tőzsdékkel és ingatlanplatformokkal is.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Kína és Oroszország megakadályozta, hogy hét, Észak-Koreához köthető hajót felvegyenek az ENSZ szankciós listájára. 
