A kriptovalutákat sok éve már az úgynevezett narratívák, azaz divatos, felkapott témák, a figyelem előterében levő alágazatok mozgatták. Például 2020 körül megjelent a kriptovalutákra fizetett különböző kamatozó, hozamot fizető eszközök világa, a DeFi (decentralizált pénzügyek). Később az NFT-k, a kis digitális képek gyűjtése lett fontos terület. Aztán volt, amikor az újabb és egyre olcsóbb, gyorsabb blokkláncok mozgatták meg a felhasználók és a befektetők fantáziáját.
A 2025-ös év fontosabb témái közé tartoztak a blokklánc-alapú, decentralizált határidős tőzsdék, valamint a való világból a blokkláncra költöző eszközök, mint például részvények, kötvények, befektetési jegyek és árupiaci termékek. A stabilérmék pedig már évek óta újra és újra foglalkoztatják a kriptós közönséget, közöttük még Donald Trump amerikai elnököt is.
Fotó: Polymarket
Mely kriptós témák lesznek vajon népszerűek 2026-ban? Ezt próbáltuk összegezni néhány szakmai cikk alapján. De a listára csak a legfontosabbak, az átlagember számára is lényeges meglepetéseket tartogató narratívák fértek fel, ennél jóval több témával foglalkozhatnak majd jövőre a kriptóvilág szereplői.
1. Bárki fogadhat a blokkláncon
Angolul online előrejelzési piacoknak (prediction markets, PM), magyarul sokszor csak fogadóirodáknak hívják az iparágat, amely a közelmúltban új mindenkori csúcsot ért el a heti forgalom területén, a volumen először haladta meg a hárommilliárd dollárt. Politika, sport, e-sport, popkultúra, makroökonómia, kriptovaluták, hagyományos pénzügyek, technológia és még sok-sok minden szerepel azok között a témák között, amelyekre itt fogadásokat lehet kötni.
A két legfontosabb szereplő a Polymarket és a Kalshi, de gombamód szaporodnak az új versenyzők is., Egyre több szakember úgy gondolja, hogy többről van itt szó, mint pusztán szerencsejátékról. A fogadások például helyettesíthetik az opciós piacokat és alkalmasak kockázatok lefedésére (hedge-elésre) is, miközben a hagyományos származékos piacoknál sokkal egyszerűbbek.
A PM azt kínálja, ami az opciókból hiányzik: jól használható felhasználói felület, bárki bármire fogadhat, részt vehet pénzügyi ismeretek nélkül is, akár árat is jegyezhet – írja egy influenszer.
2. Virágoznak a blokklánc-alapú határidős tőzsdék
Az „onchain”, blokkláncon működő származékos kereskedési terek (a „perps”-ek) korábban inkább csak apró szeletkéjét jelentették a piacnak, a kriptókra inkább a CEX-eken (vállalatok által működtetett, centralizált kriptótőzsdéken) kötöttek üzletet (mint a Binance, a Kraken, a Coinbase, az OKX stb.) Tavaly ebben is áttörést történt, jórészt a Hyperliquid tőzsdének köszönhetően, amely nagyon jól használható megoldásokat szállított és nagy piaci részesedést tudott szerezni.
Azóta újabb szereplők tűntek fel (Aster, Lighter stb.), összesen több tucat is, amelyek tanulnak elődeiktől, a verseny tehát éleződik, de az egész piac fejlődik közben. Megjelentek és terjednek az olyan eszközök a blokkláncon folyó kereskedelemben, mint a részvények, devizák, árupiaci termékek, de erről a következő pontban.
Várhatóan 2026-ban is ez lesz az egyik legfontosabb narratíva, hacsak egy újabb hatalmas árösszeomlás (mint az október 10-i) újra meg nem tizedeli a részvevőket.
3. A való világ a blokkláncra költözik
Már tavaly is ugrásszerű fejlődést produkáltak a blokkláncon forgó való világbeli eszközök (real world assets, RWA), mint az állampapírok, részvények, devizák, árupiaci termékek. Ezeket meglehet vásárolni tokenizált formában, amikor egy kriptóérme képviseli az adott befektetési terméket, némileg hasonlóan egy letéti igazoláshoz vagy ETF-hez. De vannak olyan megoldások, amikor az említett határidős tőzsdéken lehet kereskedni RWA-termékekkel, tőkeáttétellel is.
Miután az utóbbi időben a bitcoin és társai alulteljesítettek, a részvénypiacok és a nemesfémek pedig új csúcsokra mentek, kifejezetten divat lett RWA-termékeket vásárolni a blokkláncon. Az USA-ban pedig egyes szakemberek egyenesen azt remélik, hogy könnyebben megoldható az ország egyre nagyobb államadósságának finanszírozása, ha a blokkláncon keresztül újabb vevők tömegét tudják bevonni az állampapír-piacukra. Az RWA-k gyors terjedése így várhatóan nem áll meg idén sem.
4. A stabilérmék meghódítják a világot
Bár kezdetben szinte mindenki fizetőeszközként tekintett a bitcoinkra, hamar kiderült, hogy ezen a területen csak korlátozottan alkalmazható, elsősorban nagy volatilitása, azaz árfolyamának erős ingadozása miatt. Ezt nem mindenki bírja jól. Az Ethereum blokklánc és későbbi leszármazottai megjelenésével azonban lehetővé vált, hogy egy blokkláncon sokféle kriptóérmét továbbítsanak, és megszülettek a dollárhoz kötött, úgynevezett stabilérmék is (stablecoins). Ezeknél már nem kell attól félnünk, hogy az árfolyam változása miatt elveszítjük a pénzünk egy részét.
Stabilérméket ma már széles körben használnak egyes fejlődő piaci országokban, Afrikában, Latin-Amerikában és Dél-Ázsiában hétköznapi fizetésekre is. De egyre inkább úgy tűnik, hogy a fejlett világba is beszivárog. Komoly nyugati nagybankok foglalkoznak a kérdéssel, egyre több olyan megoldáson dolgoznak, amely lehetővé teszi ezek használatát az átlagember számára úgy is, hogy gyakorlatilag semmit nem kell tudniuk a blokkláncokról, titkos kulcsokról és egyéb bonyolult technikai dolgokról.
Lassan eljön az idő, amikor a használatuk olyan egyszerű lesz, mint például egy e-mailt elküldeni. A forgalomban levő stabilérmék mennyisége nő, és a világon egyre több felhasználó ismerkedik meg velük.
5. Még csak most kezdődik a neobankok háborúja
Nagy változásoknak, közeledésnek lehetünk tanúi a kriptós világ és a hagyományos pénzügyi rendszer viszonyában: egyrészt a hagyományos startupok és nagyvállalatok blokkláncokat indítanak és stabilcoin-rendszereket integrálnak, hogy közvetlenül szolgálhassák ki a felhasználókat. Ugyanakkor kriptovaluta-alapú projektek is teret nyernek a valós pénzügyi szolgáltatások területén, mint a neobankok (fintech-alkalmazások, közöttük a Revolut).
Egy év alatt ez a piac is rengeteget fejlődött, számos új szereplő jelent meg. Míg korábban alig páran kísérleteztek ezzel, mára zsúfolt csatatérként írják le, ahol legalább 20–30 komoly cég verseng ugyanazokért a kriptovaluta-felhasználókért. Visa vagy Mastercard licenccel rendelkező partnerbankokra, kibocsátókra támaszkodnak, és olyan szolgáltatásokat kínálnak, mint:
- Cashback (pénzvisszatérítés vásárlások után)
- Devizaátváltási, átutalási és ATM-szolgáltatások
- Árengedmények, akciók (utazás, szállodai státusz, VIP-várók /lounge-ok/, rendezvényekhez való hozzáférés stb.)
- Decentralizált pénzügyi (DeFi) integrációk, ahol hozamot fizetnek az épp nem használt tőkére.
6. A mesterséges intelligencia újraéled
Az elmúlt néhány évben a mesterséges intelligencia (AI) uralta a technológiai világot, a részvénypiacokat is. Logikus, hogy ugyanezt tegye a kriptovalutákkal is, volt is már egy felfutás úgy egy-két évvel ezelőtt, de behalt. Talán azért, mert az alkalmazások fejlesztése lassabb volt a vártnál, talán mert az „altcoinok” piaca is beomlott. Sokan azonban a blokklánc+AI történet közelgő újjászületését várják.
Az AI a kriptovalutáknál kereskedési robotokat működtethet, kereskedési jelzéseket adhat. Nélkülözhetetlen infrastruktúrává válhat, például okosszerződéseket írhat. Ezek a projektek kockázatokat kezelnek, likviditást optimalizálnak és protokollokat működtetnek, a várakozások szerint gyorsabban és olcsóbban, mint az emberek.
A technika fejlődésével az AI-kriptovaluta narratíva az idő múlásával csak erősödni fog.
7. A kriptós titokvédelem üzletággá válik
A blokkláncok nyilvánosak és átláthatók, ezért sok felhasználó keresi a megoldást, hogy megőrizhesse anonimitását. Nem kell itt törvénytelen dolgokra gondolni, az intézmények és a professzionális befektetők például nem tudnak sikeresen kereskedni, ha stratégiájuk folyamatosan kiszivárog a versenytársaikhoz. De általában a hétköznapi felhasználók sem akarják az egész pénzügyi előéletüket a világ elé tárni a blokkláncon.
Így egyre több fejlesztő foglalkozik adatvédelmet biztosító eszközökkel és privát DeFi-alkalmazásokkal, titkos fizetésekre specializálódott blokkláncokkal (például Zcash), amelyek az adatvédelmet tartják a legfontosabbnak. De a már meglévő nyilvános blokkláncokra épülő eszközök is vannak, amelyek egyszerre teszik lehetővé a blokkláncok ellenőrizhetőségét, miközben csökkentik a felhasználók kitettségét a rosszindulatú szereplőkkel szemben.
Fontosabb források angolul:
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
