A tavaly munkát vállaló nyugdíjasok közel fele nem volt jogosult külön emelésre, vagy nem tudott erről a lehetőségről
A tavaly munkát vállaló nyugdíjasok közel fele nem volt jogosult külön emelésre, vagy nem tudott erről a lehetőségről
A társadalombiztosítási nyugellátásokról szóló törvény 2006-os módosítása értelmében a munkát vállaló nyugdíjasok a múlt év áprilisától fizetésük 9,5 százalékát kötelesek nyugdíjjárulék címén az államnak befizetni - írja a Magyar Nemzet. A jogszabály értelmében a járulékfizetésért cserébe a 365 napot dolgozó időskorúak a nyugdíj mellett szerzett, a nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kerestük 0,5 százalékának megfelelő külön - a rendes emelésen felüli - nyugdíjnövelésre jogosultak - olvasható a lapban.
A cikk szerint a külön emelés azonban nem jár automatikusan, a félszázalékos növelést csak akkor kapják meg az érintettek, ha azt maguk kérelmezik a regionális nyugdíj-biztosítási igazgatóságoknál.
Eddig mintegy 90 ezren kérték a külön nyugdíjemelést az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságtól - tájékoztatta a lapot Kiss Sándor főcsoportfőnök. Ugyanakkor a a Központi Statisztikai Hivatal munkaerő-felméréséből származó becsült adat alapján tavaly 160 ezer nyugdíjas vállalt munkát.
Vagyis a dolgozó időskorúak fele vagy nem jogosult az emelésre, vagy - mivel nem szerzett tudomást erről a lehetőségről - nem igényelte a külön emelést - olvasható az újság mai számában.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Egy új, országos felmérés szerint a magyar felnőttek túlnyomó többsége az időskori anyagi biztonságát fenyegető tévedésben van, ugyanis a valóságoshoz képest sokkal rosszabbnak gondolják az önkéntes nyugdíjpénztárak által elért hozamokat. Ez a tévhit azt is gátolhatja, hogy időben elkezdjék a rendszeres nyugdíjcélú takarékoskodást.
Ha kölcsönre van szükségük, a magyarok továbbra is elsősorban a családtagjaikhoz fordulnak anyagi segítségért, ám az előző évhez képest változás, hogy a barátoktól, kollégáktól is szívesebben kérnek, mint a pénzintézetektől, pénzügyi szolgáltatóktól – derül ki a Provident Pénzügyi Zrt. anyavállalatának (International Personal Finance – IPF) megbízásából készült, 9 országra kiterjedő 1000 fős reprezentatív kutatásából.
Dollárt vagy eurót? Most vagy később? Készpénz vagy bankkártya? – a külföldi nyaralást tervezők örök kérdéseire válaszol a Trend FM hétfői adásában főmunkatársunk, Herman Bernadett.
Ha szeretne apró összegeket, zsebpénznek valót, vagy akár egy komolyabb műszaki cikk vagy sportszer összegét megtakarítani a gyermekének, arra sokkal jobb, ha a mindennapokban használt gyerek bankszámlán teszi ezt. Ma már ugyanis kifejezetten e célra tervezett szolgáltatásokat is kínálnak a bankok.
A többség úgy értelmezi, hogy a lakásvásárláshoz elegendő lesz majd a vételár 10 százaléka, míg a fennmaradó részt lehet majd a 3 százalékos kamatú hitellel finanszírozni. A helyzet azonban nem ilyen egyszerű, és bizony előfordulhat majd, a vételár nem 10, hanem akár 20-30 százalékát is saját forrásból kell előteremteni. Mutatjuk, miért van ez, és miért nem mond ellent a 10 százalékos elvárásnak.
Az elmúlt évben is dinamikusan bővült az elektronikus fizetési forgalom: több mint 200 millióval emelkedett az elektronikus tranzakciók száma egy év alatt, így a teljes gazdaságban összesen több mint 2,5 milliárd elektronikus fizetés történt, a fizetési műveletekben a bankkártyás tranzakciók domináltak.
A társadalmi vita a jövő héten kezdődik, a korábbi hírek szerint nem lesz időkorlátja az Otthon Start hitel felvételének. A 10 százalékos önerőt a 40 év fölötti hitelfevevőkre is kiterjesztenék.
Az Erste Bank szerződései is érvényesek, a bank eleget tett az árfolyamkockázattal kapcsolatos ügyféltájékoztatásra vonatkozó követelményeknek. Az OTP már tegnap reagált a határozatra, rájuk sem terjed ki a Kúria döntése
Alig találni olyan egyetemistát, aki ne akarna dolgozni a nyáron. A fizetési igények sokszor meghaladják a 300 ezer forintot is, és meglepően népszerű a készpénz.