A Bálint-napi ajándékozás a rendszerváltás után terjedt el Magyarországon. Az Erste ügyfeleinek költési szokásait vizsgálva egyértelmű is, hogy az ünnepet a fiatalabb generációk tartják leginkább. Az átlagos napi kártyás vásárlások összege február 13-án és 14-én 16 százalékkal volt nagyobb az elmúlt három évben, mint a januári napi átlagos költés. Leginkább a ruházat, étterem és szórakoztatás kategóriákban emelkedik ilyenkor a kártyás vásárlások összege: a napi költés ilyenkor harmadával nagyobb ezekben az üzlet-kategóriákban, mint az átlagos januári. Ha a kört a tipikus Valentin-napi ajándékokra szűkítjük (étterem, virág, fehérnemű), akkor már 66 százalékos emelkedést látunk.
Az eredeti angolszász hagyomány szerint a férfiak ilyenkor üzenetet, verset írnak szerelmüknek, aki ezt virággal viszonozza. Ma azonban a férfiak csak többet költenek: a kiadások átlagos emelkedése náluk a Bálint-napi körben meghaladja a 90 százalékot, míg a nőknél ez 30 százalék alatt marad.
Az idősebbeknél – az 1964 előtt született bébi-bumm generáció tagjainál – alig emelkednek a kiadások a Valentin-napi üzletkategóriákban. Az X generáció tagjai – a mai 42-58 évesek – már több mint 50 százalékkal fizetnek ki többet ezen a területen Valentin-napkor. A millenniumi generáció – az 1980 és 1996 között születettek – már majdnem dupla annyit költenek. A fiatal felnőtteknek, a Z generáció tagjainak azonban ilyenkor a pénz nem annyira számít. A Valentin-napi kategóriákban a költések náluk döbbenetesen sokkal, 355 százalékkal növekednek, a turisztikai, utazási kiadások 258 százalékkal haladják meg a januári átlagot. A divatcikkekre fordított összeg 224 százalékkal nő. Ennek következtében jóval nagyobb mértékben emelkedik náluk a vásárlások napi összértéke is: az átlagos 16 százalékkal szemben 23 százalékkal. Jellemző ilyenkor a fiatal felnőttekre a hitelkártya-használat emelkedése is. A Z generáció tagjai hitelkártyával Valentin-napkor 68 százalékkal költenek többet, mint egyébként.
Megéri beszállni a túlfűtött lakáspiacra az olcsó hitel miatt? 
