Az Adriai-tenger partvidékén 27,1 millió vendégéjszakát töltöttek el a turisták, ugyanannyit, mint tavaly. A kontinentális országrészben, Zágrábbal együtt 2,4 millió vendégéjszakát jegyeztek fel, egy százalékkal többet az egy évvel korábbinál. Júniusban 3,1 millió turista érkezett az országba, 7 százalékkal kevesebb, mint tavaly ugyanebben a hónapban. A vendégéjszakák száma 6 százalékkal, 15,4 millióra csökkent. Az előzetes adatok szerint ugyanakkor július első kilenc napjában mintegy 2 százalékkal több turistát regisztráltak, mint egy évvel korábban. A júniusi visszaesés elsősorban a külföldi vendégforgalmat érintette.
A Németországból érkező turisták száma 36 százalékkal, vendégéjszakáiké 28 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A belga, a francia, a holland és az osztrák piac szintén gyengült, míg a cseh, a lengyel és a magyar forgalom lényegében stagnált. A szlovén és a belföldi vendégforgalom enyhén nőtt. Az első fél évben a német vendégek töltötték el a legtöbb, 5,6 millió vendégéjszakát Horvátországban. A belföldi turisták 4,2 millió, a szlovénok 2,9 millió, az osztrákok 2,5 millió, a lengyelek 1,6 millió, a britek 1,4 millió, a csehek 1,1 millió, az amerikaiak pedig egymillió vendégéjszakát töltöttek el az országban.
Kristjan Stanicic, a Horvát Turisztikai Közösség igazgatója szerint a júniusi visszaesés nem ad okot aggodalomra. A gyengébb adatokat az ünnepnapok és az iskolai szünetek tavalyitól eltérő időzítésével magyarázta a legfontosabb küldőpiacokon, köztük Németországban és Ausztriában.
Kiemelte: az első fél év összesített forgalma elérte a tavalyi rekord előidény szintjét, július elején pedig már ismét nőtt a vendégek száma. Andrej Plenkovic miniszterelnök korábban úgy értékelte: Horvátország megközelítette a turistaforgalom jelenlegi felső határát.
„Az ország az elmúlt években rendre évi 21-22 millió vendéget és mintegy 110 millió vendégéjszakát regisztrált, ezeket a számokat már nehéz jelentősen növelni” – mondta a kormányfő.
Szerinte ezért a mennyiségi növekedés helyett egyre nagyobb figyelmet kell fordítani a szálláshelyek és más turisztikai szolgáltatások áraira, valamint a mediterrán versenytársak kínálatára. A furcsán dráguló horvát szolgáltatásokról itt írtunk részletesen.
Damir Novotny gazdasági elemző az N1 horvát hírcsatornának úgy vélekedett: a politika és a közvélemény többet vár a turizmustól, mint amennyit az ágazat teljesíteni képes. Szerinte a fogyasztói szokások változása, az infláció és a klímaváltozás átalakította a keresletet, miközben a horvát kínálat nem fejlődött kellő ütemben. Az elemző a jó minőségű szállodák, az egész éves programok és a megfizethető, helyi gasztronómiai kínálat hiányát emelte ki. Úgy vélte: Horvátország túlzottan a magánszállásokra, valamint a napfényre és a tengerpartra épít, ezért hátrányba kerülhet mediterrán versenytársaival szemben. Novotny szerint a turisták száma várhatóan nem csökken jelentősen, költésük azonban mérséklődhet, mert rövidebb időt töltenek az országban. A szezon meghosszabbításához jelentős beruházásokra, több kulturális és gasztronómiai programra, valamint az egészségügyi és a kontinentális turizmus fejlesztésére lenne szükség – hangsúlyozta a gazdasági elemző.
(MTI)
Carolyn Rodrigues Birkett Guyana korábbi ENSZ-nagykövete kapta a legtöbb voksot. 
