|
| Meglódulna a felújítási kedv? |
Min akadtak ki?
Lázár János múlt héten beszélt arról, hogy lakossági energia-korszerűsítési program uniós pénzből nem lesz, csak állami intézményi program, hogy az állam dologi kiadásai csökkenjenek. A lakosságnak részben a rezsicsökkentéssel, részben banki eszközökkel nyílik majd lehetősége energia-korszerűsítésre.
Az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ, a Magyar Energiahatékonysági Intézet Nonprofit Közhasznú Kft., a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség, a Magyar Gázipari Vállalkozók Egyesülete és a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC) most nyílt levélben mondták el véleményüket.
Különösen azért állnak értetlenül a szakma ezen nyilatkozat előtt, mert az elmúlt években több jelentős, erős elköteleződést mutató kormányzati intézkedés jelent meg erről, úgy mint Nemzeti Épületenergetikai Stratégia elfogadásáról szóló kormányhatározat vagy az Nemzeti Fejlesztési Minisztérium részéről Szabó Zsolt államtitkár nyilatkozata.
A nyílt levél szerint, a magyar lakások több mint kétharmada rezsicsökkentő energetikai korszerűsítésére szorul. Az ezredforduló óta alig javult a magyar háztartások egy négyzetméterre jutó fűtési energiafelhasználása. Az elmúlt évtizedben a lakások energiahatékonysági javulását tekintve az uniós tagállamok között nagy az elmaradásunk, az uniós átlagszám a magyarnál 2,5-szer magasabb.
Egy korábbi felmérés szerint a családok egynegyede korszerűsítene a következő három évben. Az emberek 87 százalékának azonban nincs megtakarítása, hitelt csak drágán tud felvenni, és a lakosság számára korábban megnyílt, az igényekhez képest csekély keretösszegű pályázati források pár nap alatt kiapadnak. Ők önerőből nem tudják korszerűsíteni ingatlanjukat, hiába térülne meg később a beruházás. A felújítani szándékozó háztartások mindössze 11 százaléka venne fel hitelt a beruházáshoz, így a fejlesztések egyik legnagyobb gátját a forráshiány jelenti.
A levélben kiemelik, a lakossági források megvonása miatt elmaradó beruházások nyomán a beruházással összefüggő áfabefizetések, valamint a többletfoglalkoztatás nyomán létrejövő jelentős többlet közteherviselési bevételek elmaradása hosszú távon százmilliárdos kiesést is eredményezhetnek a magyar költségvetésnek.
Az energiahatékonyság minden elemében és hatásában az infrastrukturális beruházásokkal mutat hasonlóságot, azaz a magyar emberek otthonainak rezsicsökkentő felújítása egyben jelentős gazdaságélénkítő, munkahelyteremtő és költségvetési bevétel-növelő hatással rendelkezik.
Munkahelyeket is hozna
Öt szakmai szervezet által kidolgozott Hazai Hatékonyság Program számításai szerint a 2020-ig tartó időszakban már évi 40 ezer lakás, azaz 100 ezer ember otthonának rezsicsökkentő felújítása több tízezer munkahelyet is teremtene országos elosztásban, évi 70 milliárd Ft költségvetési többlet-bevétel keletkezne, 2020-ra már évente közel 100 milliárdnyi energiaköltséget takarítana meg az ország – a földgázimport 4 százalékkal csökkenne.
A levél támogatói ezért egyeztetésre hívják ezért a kormány képviselőit annak érdekében, hogy a magyar otthonok rezsicsökkentő és energiahatékonysági felújításaiból fakadó gazdasági előnyöket megvitassák, és a 2 % feletti gazdasági növekedéshez vezető egyik lehetséges útként bemutathassák.
- a tagállamok energiahatékonysági kötelezettségeinek teljesítését;
- a központi fűtőkészülékekre és vízmelegítőkre vonatkozó uniós rendeletek energiahatékonysági kötelezettségeinek való megfelelést (amelyek nyomán az új gázkészülékek zárt rendszerként elejét veszik a CO-mérgezéseknek is);
- a Brüsszelnek benyújtott Nemzeti Épületenergetikai Stratégiában megjelölt célszámok teljesülését
- a szigorodó épületenergetikai követelményeknek való megfelelést;
- energiahatékony új lakóépületek érdemi volumenű megjelenését.
A gazdaság nem úgy halad, ahogy illene.
