Finom szólva is sajátságos, hogy a kivégzettel fizettetik meg a hóhér tiszteletdíját - ilyen keresetlen szavakkal minősítette egy utazási iroda vezetője azt, hogy az IATA (Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség - International Air Transport Association) az utasokkal fizetette meg a költségeit abban a perben, amelyet éppen ellene indítottak a pórul járt ügyfelek azért, hogy a szervezet végre utalja vissza a le nem utazott repülőjegyek árát. Az öt éven át tartó pert az IATA végül elvesztette, de még ezt követően két évig nem fizette vissza a Malév jegyek árát - sem Magyarországon, sem más országokban.
Aztán végre idén nyáron megtört a jég, és az IATA megállapodott az Európai Utazási Irodák Szövetségével (ECTAA The European Travel Agents' and Tour Operators' Associations) és így a pertársaságban részt vett 190 hazai utazási iroda végre megkaphatta az utalást a szervezettől. Ezt követően tovább tudták utalni a pénzt a végső kárvallottaknak - vagyis az utasoknak.
Bár az összeg a 2012-ben kifizetett jegyárnak csak körülbelül 60 százalékát tette ki, az érintettek mégis örülhettek, hiszen ez egy felszámolás esetén is meglehetősen jó eredménynek számít. Más kérdés, hogy az amszterdami bírósági 2018-as ítéletében 72 százalékos visszatérítési szintet határozott meg - ez “fogyott le” 60 százalék körüli értékre. A kettő közti különbség vélhetően éppen az a perköltség, amit az IATA levont a bíróság által is jogosnak minősített visszautalandó pénzből.
Az érintett utazási irodák úgy tűnik, végül belementek ebbe a különlegesnek is minősíthető megoldásba, mondván így legalább pénzhez juthatnak. Az utasok meg futhatnak a pénzük után.
Miről is van szó?
Körülbelül 5 milliárd forint, azaz 15,7 millió dollár ragadt be az IATA-nál a Malév 2012. februári csődjét követően. Több ezer utas próbálta meg visszakapni befizetett, de le nem utazott repülőjegyének árát előbb az utazási irodáktól, majd a nemzetközi szervezettől, ám hiába próbálkoztak. Az IATA - amely a hagyományos légitársaságok pénzügyi tranzakcióit bonyolítja, vagyis az utazási irodáktól beszedi a jegyek árát majd kifizeti ezt a légitársaságoknak - éveken át "ült a pénzen”. Arra hivatkoztak, hogy mások is követelnek pénzt a Malév csődjét követően. Ilyen volt többek közt az orosz Vnyesekonombank, amely hitelezte a légitársaságot és szintén bejelentkezett a “beragadt” pénzre.
Az ügyben több bírósági pert is végigvittek, amely mind a megtérítésről döntött. Christian Möller, az ECTAA igazgatója idén nyáron arról számolt be, hogy az IATA ellen fellépő perközösségben résztvevő mintegy 190 utazási iroda egy-két héten belül megkapja az összeget - pontosabban egy ügyvédi irodától, amelyhez letétbe került ez a tétel. Ez értesüléseink szerint meg is történt.
Kinek nem jutott?
De nem minden iroda engedhette meg magának a perrel járó kiadásokat és ezért nem csatlakozott a pertársasághoz. Vélhetően ezért határoztak úgy az IATA vezetői, hogy a náluk lévő 15,7 millió dollárból körülbelül 4 milliót visszatartanak - vagyis csak 11,4 milliót fizetnek ki az első körben! - s ezt az összeget fordítják majd a többi irodánál jegyet vásárolt utasok kártalanítására. Őket - mint ígérték - majd egyenként keresi meg a szervezet és fizeti ki számukra a jogosan megítélt összeget. (Fontos információ, hogy az interneten jegyet vásárolók ebből is kimaradtak!)
És itt kezdődnek - vagy inkább folytatódnak - a bonyodalmak, mert úgy tűnik, senki nem tud semmit - vagy ha tud is, nem akarja elárulni. Sem a magyar irodák, sem az ECTAA nem kapott információt a kifizetett összegekről, a kártalanított utasok számáról, a még függőben levő utalásokról. Arról sincs információ, hogy kiknek az igényét nem fogadták el, vagyis kik nem számíthatnak kárenyhítésre.
Christian Möller kérdésünkre mindenesetre úgy válaszolt, hogy az aláírt megállapodás titkossági záradéka miatt nem adhat erről ki adatokat.
Értesüléseink szerint az biztos, hogy az IATA mindeddig nem fizetett a “körön kívül eső” irodáknak és utasaiknak.
További furcsaság, hogy az IATA egyáltalán nem fizet kamatot azokra a pénzekre, amelyek a 2012-es Malév csőd után "ragadtak be" a szervezet pénztárában. Az utasok pénzét tehát több mint nyolc évig használták, ennek költségét azonban nem térítik meg. A hazai utazási ipar több meghatározó képviselőjét is megkerestük az ügyben, akik kételyeiket hangoztatták, de nem vállalták, hogy névvel nyilatkoznak. Tőlük tudtuk meg az egyetlen hitelesnek tűnő adatot: azt, hogy az utasok a befizetett jegyárak körülbelül 60 százalékához jutottak hozzá. Nem válaszolt a kérdéseinkre mostanáig az IATA sem. Amennyiben mégis hajlandóak lennének erre, cikkünket frissítjük.
Nyáron elfogadták Amerikában a „zseni” szabályozást, új kapcsolatot létesítve a kriptodevizák és a hagyományos pénzrendszer közt, ami komoly hullámokat kavart. 
