Sok milliárddal lesz drágább a Városliget, mint gondolták

Régi hagyomány, hogy az átadás után pénzjutalmakat osztanak a kivitelezőknek, sőt az is megesett, hogy egy-egy kitüntetést is "leesett". A mélygarázs avatása után mennyi jutalmat osztottak ki?

Senki nem kapott külön jutalmat ezért a feladatért. A Városliget Zrt. legtöbb munkavállalójának van valamilyen prémium kiírása, de ez nem vonatkozik az alaptevékenységre - márpedig a mélygarázs átadása ebbe a kategóriába tartozik.

A kivitelezőknél sem? Megkérdezte Önöket a fővállalkozó, hogy az alvállalkozók közül ki végzett kiemelkedő munkát, vagyis kinek dukál jutalom?

Tudjuk azt, hogy melyik cég hogyan teljesített, de ilyen információcsere nincs a megbízó és a fővállalkozó között. Egy ilyen nagy építkezésnél vannak kulcspillanatok ilyen az alapkőletétel, a bokrétaünnepség és az átadás. Az elsőnél még általában felhőtlen a barátság, a bokrétaünnepségnél már lehetnek töréspontok, hiszen akkora már egy sor számlát leadnak, az elvégzett munkát ellenőrizni kell, hogy a hibákat ki lehessen majd javítani. Ez már adott helyzetben töréspontnak számít. Hagyományosan a határidőre történő átadás kapcsán alakulhat ki dráma, amikor több tízéves emberi kapcsolatok tudnak zátonyra futni. Nálunk a helyzet ráadásul még terheltebb, mi ugyanis nem akkor érünk célba, amikor átvágják a szalagot, hiszen a Városliget Zrt. üzemelteti is a létesítményeket 99 évig. Néha talán kicsit irigylem is azokat, akik az ünnepélyes átadással letudják a beruházás minden gondját...

A hagyományos szereposztás szerint a kivitelező hosszas vitákat követően legfeljebb a garanciális javításokat végzi el, vagyis ezzel letudja az építkezést. Önök mennyire kemények?  Kiemelt állami beruházásként, más a helyzet, mint egy magáncég építkezésénél? Be tudnak és akarnak szállni az ilyen vitákba?

Valóban más a felállás egy ilyen projektnél, de elemi érdekünk, hogy beleálljunk a vitákba. A Liget új intézményeinek működtetését 99 évre mi kaptuk meg, vagyis kiemelten fontos, hogy csak jó minőségű munkát vegyünk át és ne engedjük meg azt, hogy a hibákat "átdobják" a fenntartó térfelére. A tervezés-kivitelezés-működtetés "szentháromságában" működünk, ezért kötelességünk az optimalizálás.

A mélygarázs átadása mégis majd' fél évet csúszott. Mi volt ennek az oka? És ez mennyibe került?

Én nem nevezném csúszásnak. A nyári végi - ősz eleji átadás is reális lehetett volna, de végül a decemberi időpont mellett döntöttünk. Maga a garázs elkészült, a műszaki- és beléptető rendszerek próbaüzeme is elindult, de a felette levő promenád ekkor még nem volt kész. Furcsa lett volna, ha a garázsba igyekvők építési területen keresztül küzdötték volna át magukat, ezért határoztunk a decemberi átadás mellett. A későbbi nyitás másik indoka az volt, hogy decemberig nem írtuk alá a megállapodást a VI., VII. és a XIV. kerületi önkormányzatokkal a helyi lakosok díjmentes parkolási lehetőségeiről. Ők egyébként egy 2000 forintos regisztrációs díj megfizetését követően jogosultak a kedvezményes parkolásra.

Milyen volt a parkoló kihasználtsága az első hetekben - hozzátéve rögtön, hogy a pandémia miatt éjszaka díjmentesen használhatja bárki az új mélygarázst?

Délután öt és reggel 9 között összesen 200 kerületi lakos ingyenesen parkolhat, ehhez jön még most, hogy este 7-től a mindenki számára díjmentes a parkolás itt. Ami ezen felül van, az a fizetős használat. Úgy lőttük be az árakat, hogy a környező utcákból "beszippantsuk" az autósokat ezért óránként 50 forinttal a közterületi díj alá mentünk. Az eddigi tapasztalataink szerint a kerületi lakosok érdeklődése fokozatosan nő és a fizetős parkolás is szépen emelkedik. Naponta ez utóbbiból néhány százat regisztráltunk, de ez biztos tovább nő majd.

Az már előre borítékolható, hogy a szép tavaszi hétvégeken itt is zsúfoltság lesz...

Persze, hiszen a Liget ciklikussága jól mérhető. A felmérésekből és jegyeladásokból kiderül, hogy 4-5 tavaszi és ugyanennyi őszi hétvégén van a csúcs, akkor biztos, hogy tele lesz ez a mélygarázs is. Ezt erősítik meg a közeli Állatkert jegyeladási adatai is: az évi egymilliós látogatószám jelentős része ezeket a weekendeken özönlik ide. Érdekes megnézni egy másik adatot is. A tavaly októberben felavatott nagyjátszótérre egy év alatt 400 ezren jöttek - ráadásul úgy, hogy a pandémia miatt pár hónapra kénytelen voltunk bezárni! - de a látogatók számának ingadozása itt talán kisebb.

Ezt saccolják vagy tudják?

A játszótér négy kapujánál optikai szenzorok vannak elhelyezve, így pontosan tudjuk mérni azt, hogy mikor hányan használják. A Néprajzi Múzeum és a Magyar Zene Háza átadása után is tudni kell majd előre tervezni, hiszen egy-egy esemény, rendezvény, koncert vagy verniszázs megdobhatja a látogatók és így a parkoló garázst igénybevevők számát.

Akárhogy nézzük ez egy erőteljes váltás lesz, hiszen a közlekedés és a parkolási lehetőségek megváltozásához a látogatóknak is alkalmazkodniuk kell.

Valóban ez egy kultúraváltást is jelent, ami úgy látom, hogy lassabban megy majd, ahogy korábban elterveztük.

Miből látja ezt már most?

A Feszl pavilonok esete tükrözi talán ezt legjobban. A rozzant fabódék helyett felépítettük a Feszl Frigyes által tervezett eredeti pavilonok mását és azt vártuk, hogy vietnami papucs helyett nívós árucikkeket kínáljanak. Ezért részletesen meghatároztuk a bérlőknek milyen választékot kell nyújtaniuk. Azt szerettük volna ugyanis, hogy a meleg sör-hideg virsli hazája legalább itt átalakuljon. Az első üzemeltető azonban megbukott, mert azon az áron nem tudta eladni a terméket - legyen az ételt-ital vagy játék. Kénytelen voltunk újragondolni a kínálatot, és jobban hozzáigazítani az aktuális kereslethez.

Térjünk vissza a csúszásokra és a költségekre. A Ligetben már eddig megvalósult beruházások esetében rendre sokmilliárdos pótköltségek merültek fel. Ez pedig érthetően borzolja a kedélyeket, mert nem igazán érthető, hogy miért nem lehet az előre kihirdetett kereteken belül maradni!

Itt érdemes tiszta vizet önteni a pohárba. Nincs ugyanis szó az árak váratlan növekedéséről. Ami a sajtóban gyakran "drágulásként" jelenik meg, az jellemzően az adott projektelem aktuálisan következő fázisa. Minden egyes projekt ugyanis tucatnyi vállalkozói szerződésből épül fel, a Szabolcs utcai Országos Múzeumi és Raktárközpont esetében például több mint 30 kontraktust és módosítást kellett megkötnünk, mire elkészült az egész beruházás a tervezéstől az intézmények beköltözéséig. Természetesen - ahogy mindenhol - nálunk is vannak kivételek. Egy tíz éves, városi léptékben is értelmezhető ingatlanfejlesztés számos gazdasági ciklust átölel. Az például mindenki számára ismert, hogy az elmúlt években az építőipari árak az egekbe szöktek - az említett épület esetében a leszerződött négyzetméterár nagyságrendileg 500 ezer forint volt a 2014-15-ös árszinten. A befejező munkák idején, 2019-ben azonban ezt ennyiért egész egyszerűen már nem lehetett volna megépíteni. Egy ilyen esetben választás előtt állunk: ragaszkodunk az eredeti szerződéshez, ekkor azonban jelentős kompromisszumokra kényszerülünk a minőség tekintetében, mivel a kivitelező egyszerűen nem fogja tudni tartani az eredetileg vállalt műszaki tartalmat, vagy valamilyen formában módosítjuk a szerződést az előre nem látható fejlemények miatt.

Ilyen hivatkozás eddig a mélyépítésben fordult elő, mondjuk azért, mert egy útépítés során egy gázvezetéket kellett áthelyezni...

A közbeszerzésben kötött szerződések módosítása elég kötött pályán mozog, legalábbis, ami a jogcímeket illeti. Azt értem, hogy az előre nem láthatóságot egy mélyépítés esetében könnyeb elképzelni. De hagy mondjak egy példát a költségek változására. A Magyar Zene Háza esetében egy több mint három és félmilliárdos szerződésmódosítást hagytunk jóvá, mert az eredeti megállapodásban ugyanis tervezett módon nem szerepelt néhány fontos tétel, így például a hatalmas, speciális üvegfelület ára sem. A tervezők egy 13 méter magas üveghomlokzatot álmodtak meg, de a szerződéskötéskor még nem lehetett tudni, hogy ezt a kivételes műszaki megoldást ki és mennyiért tudja majd hibátlanul és biztonságosan megvalósítani. Persze a Magyar Építő a hasára ütve vakon beírhatott volna erre egy összeget - amiből aztán vagy kijön vagy nem, de inkább kihagyták ennek a költségét az ajánlatból. Aztán amikor eldőlt, hogy ki szállítja be és mennyiért, akkor kellett a költségvetést kiegészíteni – ez, és a kapcsolódó műszaki tartalom változása tette ki végül a több mint 3,5 milliárd forint.

A sajtóban megjelent adatok szerint a múzeumi raktározási központ beruházás 12-ről 15 milliárdra nőtt, az előbb említett Magyar Zene Háza pedig 17,5 milliárdról 19,2 millárdra változott az utolsó szerződésmódosítással. Mennyi volt a mélygarázs költsége és mennyi lesz az eddigi legnagyobb "falat" a Néprajzi Múzeumé?

A mélygarázsra mindennel együtt nagyjából 10 milliárd forintot költöttünk, a jelenleg futó legnagyobb beruházásunk a Néprajzi Múzeum, amelynek végszámlája az előkészítéssel és a tartalmi, kiállítási, intézményi fejlesztésekkel együtt léptékében közel 50 milliárd forint lesz. A Magyar Zene Háza „szuperbruttó" ára pedig megközelíti majd a 30 milliárd forintot. Azért teszem hozzá, hogy szuperbruttó, mert ebbe nem csak a csupasz épület, a generálkivitelezés tartozik, hanem a tervezéstől a megnyitás pillanatáig minden felmerülő költség. A működéshez szükséges informatika ugyan úgy, mint a színpadtechnikától a kiállításokon át a konyhatechnikáig minden.

Az építkezéseket hátráltató tényezők között szokták említeni a pandémiát. Viszont ennek talán van kedvező vonzata is: sok szakmunkás jött haza külföldről, így gyorsabban haladhatnak a beruházások - és talán olcsóbban is lehet jó munkaerőt találni. Egyetért ezzel?

Érezzük a kedvező hatást. Az biztos, hogy 2015-től az ingatlanfejlesztők elképesztő fejlődésben voltak - és ez jellemezte az állami fejlesztéseket is. Ikonikus nagyberuházások lezárulásával - Ericsson és Telekom székház, Puskás Ferenc Stadion - több embert tudtak átcsoportosítani más munkákra, így látványosabb lett a haladás is. De az is láttuk, hogy más miatt gyorsultak az építkezések. A pandémia miatti félelem arra késztette az építőipari cégeket, hogy előrehozzák az anyagvásárlásokat. Féltek ugyanis attól, hogy megállhat a gyártás és késik majd a szállítás. Úgynevezett tárolási nyilatkozatokkal segítettük őket és igény esetén előrefinanszíroztuk az anyagbeszerzést. Ez aztán lehetőséget adott arra is, hogy ezeket hamarabb beépítsék, így gyorsabban haladtak az építkezések. Sokkal fegyelmezettebb lett a munkavégzés is a pandémia miatt, és itt nem csak a lázmérésre gondolok. Egy munkás például naponta csak egyszer léphet be a munkaterületre, így megszűnt a mászkálás, feszesebb lett a munkatempó.

Érzékelhető elmozdulás az építőipari árakban a pandémia hatására?

Nálunk egyelőre nem. Ez részben betudható a korábbi nagy válságnak, ami kiütötte az építőipart. Aki átélte a 2008-9 es válságot abban bizonyára van némi szorongás azért, hogy mi lesz az elkövetkezendő években a szektorban. Biztos nem akar még egyszer annyira "kiszáradni", mint a 2010-2012 közötti években, amikor nagy munkák alig akadtak, és komoly tervezőintézetek is családi házakkal foglalatoskodtak sokmilliárdos nagyberuházások helyett.

A Liget projet egyik sajátossága ellentétben más állami nagyberuházásokkal az, hogy az átadást követően Önök működtetik az épületeket, végzik a karbantartást, vagyis érdekük az, hogy a fenntartás költségei alacsonyak maradjanak. A most átadott mélygarázs gondolom annyiban is különleges, hogy ez profitot is termel majd. Mennyit?

Üzemi szinten ennek plusszosnak kell lennie. De ehhez szükség van arra, hogy a többi ligeti intézmény elkészüljön. Bár természetesen vannak előzetes számításaink, de az egész projet esetében érvényes az, hogy a második vagy harmadik év után lehet majd csak pontosan megmondani, hogy az üzemeltetési költségek mekkorák lesznek. A klasszikus épületüzemeltetést mi, a Városliget Zrt. látjuk majd el. Ennek sok előnye lesz, hiszen nem kell minden épületbe külön villanyszerelő vagy gépész. Ez jelentős költségmegtakarítást eredményez majd. A beszerzéseket is mi intézzük, ezzel is kedvezőbb árat tudunk majd elérni.

Mi lesz a menetrend a következő években? 2023-ra mindent átadnak?

Jövőre parkelemeket adunk át és lesz egy balonkilátó is. Ez a régi városligeti hagyományokat folytatja. A balon 150 méter magasra tud majd emelkedni. Olyan látványosság lesz, ami mágnesként vonzza majd a turistákat. A jövő év végére készült el a Magyar Zene Háza és 2022 tavaszán nyit a Néprajzi Múzeum.

Parkfejlesztésre épp december elején kaptak újabb 3,9 milliárdot a költségvetésből...

A kormány nem egyszerre, hanem lépésenként juttat újabb forrásokat a Ligetnek. A parkosításnak eddig egy 150 ezer négyzetméteres része készült el - itt sportpályák és futópálya is van - ez folytatódik most ebből az összegből. Indul a Hősök terétől az Ajtósi Dürer sorig tartó promenád megvalósítása, valamint a Néprajzi Múzeum és a Magyar Zene Háza közötti rész megépítése. Egyelőre kérdés, hogy mikor kerülhet sor a Kós Károly sétány lezárására. Ennek tervezésére is megvan már a pénz.

Akkor az már tiszta, hogy mi épül a Ligetben. De mi az, ami nem? Az új Nemzeti Galéria, a színház egyaránt függőben van, bár ez utóbbit a Liget sarkán egy nagy molinó már hirdeti...

... és az egykori Közlekedési Múzeum helyére tervezett Magyar Innováció Háza is ilyen. Ebben nincs konszenzus a Kormány és Budapest vezetése között. A jogi helyzet az, hogy mindhárom épületnek érvényes, végrehajtható építési engedélye van, vagyis akár holnap kezdeni lehetne. A kormányfő ugyanakkor kijelentette, hogy a főváros ellenében nem indítja el ezeket. El tudom képzelni, hogy tud olyan alku születni, amelynek eredményeként mégis megépülhet az 1952-ben elbontott Városligeti Színház - és gyermekszínházként működik majd. Ez egyébként a többihez képest nem nagy tétel anyagilag. Az igazi diskurzus a Nemzeti Galériát övezi. Ez talán a legfontosabb eleme ennek a projektnek, ez nem vitás. Ez egy olyan múzeum, amely valóban nagy tételben vonzaná a külföldi turistákat. Nem mondom, hogy enélkül a Liget projekt életképtelen, hiszen van itt Műcsarnok, Szépművészeti Múzeum és természetesen az új fejlesztések is. De biztos, hogy egy nemzetközi sztárépítész által tervezett épület kiállításai százezreket vonzanak. Sajnos a kompromisszum körvonala a galéria esetében egyelőre nem látszik...