A cikk eredetileg laptársunk oldalán, az Mfor.hu-n jelent meg.
A három nagy magyarországi autógyár – az Audi győri, a Mercedes kecskeméti és a Suzuki esztergomi üzeme mind leáll az év végén. Alapvetően nem számít meglepőnek a hír, hiszen a nagy vállalatok a karácsonyi időszakot minden évben a szokásos karbantartások és szabadságolások rendezésére szánják.
Téli szünet
A leghosszabb téliszünettel a Mercedes-Benz számol: a december 18-tól kezdődő leállás ugyanis egészen január 17-ig fog tartani. Ennek fő oka az, hogy a gyárban jelentős átépítést kell végrehajtani, hogy át tudjanak térni a plug-in hibrid motorok gyártására is. Egyebek mellett ez utóbbi fejlesztés miatt is a kecskeméti gyár többször pihentette a gépsort az év második felében, hiszen az augusztus 20-ai és az október 23-ai hosszú hétvégét is karbantartásra használták, augusztus 17-23. között, illetve október 23-28. között.
Az Audi december 21-től az utolsó két hétben áll le – a termelés egyes területeken csökkentett kapacitással folyik. Hasonlóképpen jár el az esztergomi Suzuki is, ahol december 23. és január 4. között lesz pihenés és karbantartás. Ezek a leállások ugyanúgy az ügymenet részei, mint a nyári karbantartások. Ahogyan ezek is megvoltak július-augusztusban mindhárom vállalatnál.
Pofon és kóválygás
Az idei év persze mégis más, hiszen tavasszal brutális pofont kapott az egyébként is kihívásokkal küzdő szektor. A belső égésű motorokat gyártó vállalatok számára óriási kihívást jelentett már 2019-ben is a kényszerű zöldítés, hiszen az uniós előírások miatt számos korábbi motortól kellett búcsút inteniük, és átállni kisebb károsanyag kibocsátású típusokra. Mindezt a kínt azonban szinte semmivé porlasztotta az idén a szektor letaroló koronavírus. Tavasszal nullára fékeztek az országok a teljes leállással, és a rendszerben maradt lendület alig valamivel tudta csak meglökni ezeket a hónapokat.
Az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) adatai szerint január-februárban 7,5-7,4 százalékkal esett vissza az újonnan regisztrált autók száma az Európai Unióban az előző év hasonló időszakával összevetve, ami előre jelezte, hogy nem lesz könnyű év 2020. Aztán jött a zuhanás: a tavaszi fertőzési hullám miatt az általánosan elrendelt szigorú karanténszabályok miatt egy csapásra töredékére esett az értékesítések száma. Áprilisban a 2019-es érték negyedére zuhant az autóregisztrációk száma. Az első minimálisan biztató jelekre pedig szeptemberig kellett várni. Az unióban eladott új autók száma az év első kilenc hónapjában nem sokkal haladta meg a hétmillió darabot, miközben ez a szám 2019-ben megközelítette a tízmilliót.
Következmény
A gyártás is hasonló trendet mutatott. Az első kilenc hónapban az ACEA adatai szerint 30,2 százalékkal esett a gyártott személyautók száma: a 2019-ben legyártott 10,7 millió autót után az idén 7,49 millió gépjárművet raktak össze az unióban. Fontos megjegyezni, hogy nem minden kontinens jött ki ennyire rosszul a járványból, Kínában és Indiában úgy nőtt a gyártás – és az értékesítés – mintha nem lenne holnap. Magyarországon a visszaesés közepesnek mondható az uniós összevetésben. Január és szeptember között 300 ezer autó gurult ki a kapukon, szemben a tavaly első kilenchavi 402 ezerrel. A csökkenés meghaladta a 25 százalékot.
Összességében a tavaszi sokk után megindult a kilábalás, de nem volt gigantikus piaci húzóerő, így a vállalatok nem kerültek gyártási kényszerbe, és csak lassan épültek vissza a kapacitások. A szeptemberi adatok már mutattak némi élénkülést, de az akkori adatok is azt jelezték, hogy nincs minden rendben. A pontos adatok ugyan még nem ismertek, de szinte biztos, hogy hiába tűnt úgy szeptemberben, hogy sikerül kimászni a gödörből, a járvány második hulláma derékba törte a növekedést.
Így a nyár végén és az ősz során hiába működött már teljes kapacitással például az Audi gyártósora, ez már az évet nem menthette meg. Annál is inkább, mert az év végi pihenőt sem kellett megfontolni, vagyis az eleve lazábbra tervezett év vége sem pörgeti fel a számokat. Reálisan jócskán 20 százalék feletti, akár 25 százalékos lesz a visszaesés az idén – az ACEA 24 százalékot jósol.
Ez pedig a magyar GDP szempontjából sem vetít előre túl sok jót. A nagy autógyárak a GDP 5 százalékát adták 2019-ben. Esetükben egy 25 százalékos visszaesés önmagában egy százalék feletti GDP-csökkenést jelent. Emellett azonban a beszállítói hálózatra is erőteljesen hat a visszafogott termelés, így a járműgyártás összességében egy százaléknál biztosan nagyobb mértékben csökkenti majd az idei GDP-t.
A terveken felüli leállás nyilvánvalóan megütötte a szektort, ám eközben lehetőség nyílt arra is, hogy a beruházások, fejlesztések felpörgetésével legalább valami előnyt kovácsolhassanak a cégek a vírus okozta pangásból. A Suzuki, a Mercedes és az Audi is kénytelen volt lépéseket tenni a tisztán benzines vagy dízel üzemű motorokat felváltó hibrid vagy teljesen elektromos hajtású motorok gyártása felé. Az Audi 2019 nyarán jelentette be a gyártóbázis bővítését, a Mercedes pedig a napokban. A Suzuki pedig a nyáron a gyártás hatékonyságának javítását tűzte célul, amihez támogatást is igénybe tudott venni.
Azt nyilván nem lehet megmondani, milyen fejlesztések, beruházások maradtak tarsolyban a vírus okozta mélyrepülés miatt – már ha volt ilyen egyáltalán. Az biztos, hogy a vállalatok kénytelenek voltak költséget csökkenteni – tipikus lépés volt, hogy megváltak a kölcsönzött munkaerőtől. Ám az is biztos, hogy azt a fejlesztést nemigen tolhatják el, ami segíti, bővíti az alternatív hajtású motorok gyártását.
Macron is támogatja az ötletet. 
