A Fehér Ház szóvivője, Saloni Sharma megerősítette, hogy a kérdést a külföldi befektetéseket nemzetbiztonsági szempontból vizsgáló amerikai bizottság (CFIUS) vizsgálta, de nem tudott konszenzusra jutni, ezért Bidenhez fordultak — jelentette a Reuters.
Biden korábban már többször kifejezte ellenállását az üzlettel szemben azonban, ha nem blokkolja azt a következő 15 napban, az egyesülés automatikusan zöld utat kap. Ha Biden elutasítja a megállapodást, akkor az üzlet még Donald Trump január 20-i beiktatása előtt meghiúsulhat – a jövőbeli elnök szintén ellenezte az ügyletet.
Fotó: Nippon Steel
Gazdasági és stratégiai célok
A Nippon Steel a globális acélgyártási kapacitásának bővítését tűzte ki célul, amely az U.S. Steel-lel való egyesüléssel 65 millió tonnáról 85 millió tonnára emelkedne évente. Hosszabb távon a vállalat 100 millió tonnás éves termelést kíván elérni, így a megállapodás kulcsfontosságú szerepet játszik stratégiájukban.
Ha az üzlet kudarcot vall, a Nippon Steel 565 millió dolláros büntetést köteles fizetni az U.S. Steel számára. A japán vállalat ugyanakkor jogi lépéseket is fontolgat az amerikai kormány ellen, amennyiben az egyesülést politikai okokból akadályozzák meg.
Az egyesülés nemcsak pénzügyi szempontból jelentős, hanem stratégiai és politikai kérdéseket is felvet az Egyesült Államok gazdasági és nemzetbiztonsági prioritásai kapcsán. Biden döntése nemcsak a két vállalat jövőjét, hanem a globális acélipar erőviszonyait is alapjaiban befolyásolhatja.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 25,71 pontos, 0,02 százalékos emelkedéssel, 121 308,37 ponton zárt szerdán. 
