A BP és a Shell olajóriások megállapodást kötöttek a líbiai nemzeti olajvállalattal szénhidrogén-kutatási és -fejlesztési tervek elkészítéséről három líbiai olajmezőn, köztük a Messla és Sarir olajmezőkön, valamint néhány környező kutatási területen is – jelentette a Reuters.
A BP az országon belüli tágabb „nem konvencionális” olaj- és gázpotenciált is tanulmányozni fogja, ami a porózus kőzetképződményekben csapdába esett szénhidrogének kinyerésére utal, és speciális kitermelési technológiákat, például rétegrepesztést igényel.
Fotó: X/@ZakariyaTripoli
Fegyveres viták
Líbia, Afrika második legnagyobb olajtermelője és tagja a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC).
Az ország olajtermelése zavaroktól szenved a rivális fegyveres csoportok közötti olajbevételekkel kapcsolatos viták miatt, amelyek gyakran olajmezők bezárásához vezettek. A külföldi befektetők óvakodtak attól, hogy pénzt fektessenek be Líbiába, amely Moammer Kadhafi 2011-es megbuktatása óta káoszban van.
Az olyan olajóriások, mint az Eni, az OMV, a BP és a Repsol azonban egy évtizedes szünet után tavaly újraindították a kutatási tevékenységeket Líbiában.
A brit olajóriás, a BP 2007-ben tért vissza Líbiába egy, az A és B (szárazföldi) kutatási területekre, valamint a C (tengeri) területre vonatkozó kutatási és termelési megosztási megállapodással az NOC-val, amelyet később vis maior miatt felfüggesztettek.
2022-ben az Eni 42,5 százalékos részesedést szerzett, és átvette ezen területek üzemeltetői jogát, miközben a BP 42,5 százalékos részesedést tartott meg, a Líbiai Befektetési Hatóság pedig a fennmaradó 15 százalékát.
A vis maiort hivatalosan 2023-ban oldották fel, lehetővé téve a szárazföldi kutatás folytatását. Az állami olajvállalat külön közölte, hogy megállapodott a Shell-lel szénhidrogén-lehetőségek felmérésében, valamint átfogó műszaki és gazdasági megvalósíthatósági tanulmány elkészítésében az Atshan olajmező és a NOC teljes tulajdonában lévő egyéb mezők fejlesztésére.
Még pár fillért is alig hajlandó mozdulni a forint. 
