A bizottság tavaly nyáron határozott arról, hogy az ír légitársaságnak és leányvállalatának az Airport Marketing Servicesnek (AMS), valamint a Transavia légitársaságnak mintegy 10 millió eurót kell visszafizetnie az államnak, mert a bizottság úgy találta, hogy különféle megállapodások révén kevesebbet fizetnek egyes repterek használatáért, mint amennyi költséget ottlétük jelent. Ezzel indokolatlan gazdasági előnyhöz jutottak, amelyet vissza kellene fizetniük a francia államkasszába.
Megpróbálták visszakérni a pénzt, de nem törték magukat eléggé
A francia államnak négy hónapja volt a tiltott állami támogatás visszaszerzésére, és Brüsszel szerint ezt nem tette meg maradéktalanul. A hatóságok ugyanis kiküldték a fizetési felszólításokat, viszont az érintett vállalatok jogi úton támadták meg őket, a francia törvények értelmében pedig a követelést az eljárás ideje alatt nem lehet behajtani. Ez viszont ellentétes az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatával, ezért Brüsszel a luxembourgi uniós bírósághoz fordul, hogy a bizottsági határozatnak érvényt szerezzen.
A bizottság szerint a Ryanair, az AMS és a Transavia az angouleme-i, a nimes-i és a paui repülőterekkel kötött olyan megállapodásokat, melyek tiltott állami támogatásnak minősülnek.
Ilyesmi tette be a kaput a Malévnál
Korábban a Malévnak is volt hasonló ügye: a szépemlékű magyar nemzeti légitársasággal nagyjából 100 milliárd forint állami támogatásnak minősülő juttatást fizettettek volna vissza - részletek >>
A Malév ezt a támogatást nem tudta visszafizetni, nem sokkal később csődbe ment.
A mostani ügyben ennél jóval kisebb összegről, mintegy 3 milliárd forintról van szó, és az érintett légitársaságok háttere is stabilabb, mint a Malévé volt.
Bóka János értékelte a dán uniós elnökség féléves munkáját. Közepesnél jobb osztályzatot semmire nem tudott adni. 
