6p

Az oltóanyag hatékonyságának bejelentése óta kiderült, hogy a szérum adagolásánál hibát vétettek, és csak ennek a véletlennek köszönhetően mérhettek 90 százalék körüli eredményességet az egyik al-tesztcsoportnál. A tesztalanyok többsége az eredetileg szándékolt dózist kapta, az viszont jelentősen gyengébb eredményeket produkált. A fejlesztők ezt elhallgatták - most gyengülnek az AstraZeneca-részvények, és kérdésessé vált, hogy az USA engedélyezi-e sürgősségi eljárásban a szérumot.

Néhány napja jelentette be az AstraZeneca, hogy az Oxfordi Egyetemmel közösen fejlesztett koronavírus-elleni vakcinájuk a végső tesztkör nem végleges eredményei alapján átlagosan 70 százalékos hatékonyságú: két teljes dózisban beadva 62 százalékban volt működőképes, előbb fél dózisban, majd teljes dózisban beadva viszont 90 százalékos a sikerességi rátája. A szérummal kapcsolatban többen már a bejelentéskor felvetették, hogy az eredményeket korábban közlő gyógyszerfejlesztő-riválisok, a Pfizer-BioNTech páros és a Moderna anyagai a gyártók közlése alapján 95 százalékos hatékonysággal működnek - ehhez képest az "átlagosan 70 százalék" soványnak tűnik. Aztán azóta kiderült néhány új részlet az AstraZeneca-vizsgálatról, mely hatására sokasodni kezdtek a kérdőjelek a vakcina körül.

Nem bontották ki az igazság minden részletét

A legmeghökkentőbb új információ az volt, hogy a kutatók egyáltalán nem szándékosan kísérleteztek két különböző dózissal. Az eredeti céljuk az volt, hogy minden tesztalany teljes adagot kapjon a szerből mindkét oltási körben - viszont adminisztrációs hibát vétettek, így kapott elsőre néhány alany csak fél adagot. Így hát a felfedezés, miszerint a fél dózis, majd teljes dózis adagolással történő beoltás 90 százalékos hatékonyságú, pusztán a vakszerencsének volt köszönhető. Ha nem vétettek volna hibát, akkor a végeredmény várhatóan az lett volna, hogy az AstraZeneca-vakcina hatékonysága 60 százalék körül mozog, ami már pláne sokkal rosszabbul hangzik, mint az "átlagosan 70, de amúgy néha 90 százalék".

Egyre több a kérdőjel. (Illusztráció: Depositphotos)
Egyre több a kérdőjel. (Illusztráció: Depositphotos)

Kedden ráadásul újabb adalék-információ látott napvilágot: a vakcinafejlesztés felgyorsításáért felelős amerikai szerv, az Operation Warp Speed vezetője, Moncef Slaoui közölte, hogy a kisebb létszámú AstraZeneca-csoport tagjai - ez a csoport téves adagolásban kapta a vakcinát, cserébe 90 százalékos hatékonyságot lehetett kimutatni náluk - kizárólag 55 éves vagy annál fiatalabb korosztályból kerültek ki. Márpedig, mint ismert, a koronavírus által legveszélyeztetettebb korcsoport az ennél idősebb. Slaoui szerint még mindig vannak olyan változók, amiket nem értenek, és azt is hozzátette, hogy még mindig lehetséges, hogy pusztán a véletlen műve a két mért hatékonyság közti különbség.

Erre a piacok is azonnal reagáltak, az új információk hatására az AstraZeneca részvényeinek árfolyama - mely az egy nappal korábbi, hiányosan tájékoztató bejelentés hatására megerősödött - a londoni tőzsdén több mint 6 százalékot zuhant. Miközben a Pfizer 6, a BioNTech 14, a Moderna-részvények pedig 11 százalékos erősödésnek örvendhettek.

Hogy lesz így engedély?

De nem csak a börzéken gyűlnek a fellegek az AstraZeneca-Oxford vakcina körül. A Financial Times által idézett gyógyszeripari szakértők már azon lamentálnak, hogy kérdéses, hogy mindezek után egyáltalán megkapja-e az engedélyt a szérum. Az SVB Leerink egészségiparra specializálódott befektetési bank vezetője, Geoffrey Porges szerint valószínűtlen, hogy Amerikában zöld utat kapna az oltás, miután a cég megpróbálta "kifényesíteni" a teszteredményeket azzal, hogy a bejelentésben előre tolta egy relatíve szűkös alcsoport reakcióit. A Pfizer globális kutatás-fejlesztési részlegének korábbi vezetője, John LaMattina pedig egy twittben hangoztatta, hogy "nehéz elképzelni", hogy az amerikai gyógyszerhatóság sürgősségi eljárásban engedélyezne egy olyan vakcinát, mely "optimális dózisát csak 2300 embernek adták be."

Az Oxfordi Egyetem végül szerda esti közleményében vallott a hibáról. Azt is közölték, hogy a tévedésről menet közben egyeztettek a regulátorokkal, akik belementek abba, hogy az így, véletlenül kialakult két különböző eljárás szerint teszteljék az oltószert. Ezért kapott a második körben már mindkét csoport ugyanakkora ismétlődózist. A Floridai Egyetem biostatisztikai adjunktusa, Natalie Dean szerint ez alapján nincs elég információ arról, hogy megbízhatóak-e az eredmények, vagyis, hogy a féldózisos megoldás tényleg működik-e. Szerinte viszont a Pfizer-BioNTech és a Moderna jelentései, adatai meglehetősen egyértelműek. Dean arról twittelt, hogy az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem "rossz osztályzatot kapott átláthatóságból és szigorból."

Az sem segíti az AstraZeneca ügyét, hogy a kísérletbe bevont kontrollcsoportokkal is eltérően jártak el: a nagy-britanniai résztvevők a koronavírus-vakcina helyett meningococcus fertőzés elleni védőoltást kaptak, a brazíliai kontrollcsoportosok viszont egyszerű sóoldat-placebót. Ezért a kritikusok szerint nem is lehetne összefésülni és egy közös tanulmányba dolgozni a két adatsort. Az AstraZeneca szóvivjőe szerint a teszt során "a legmagasabb standardoknak megfelelően" jártak el, és minden le fog tisztulni, amint a végére érnek az adatok feldolgozásának.

Várjuk ki a végét

Kérdőjelből tehát van bőven, de az biztos, hogy van, amiben az AstraZeneca-szer jobban teljesít, mint a riválisok vakcinái: kevésbé kényes. Ez azt jelenti, hogy fagyasztás helyett sima hűtéssel is tárholható, és hónapokig sem romlik meg. Ezen felül olcsóbban előállítható, mint a többi - ezt a brit Metro bulvárlap úgy kürtölte szét, hogy "vaccaccino"-nak nevezte a vakcinát, mondván, az oltás olcsóbb lesz, mint egy csésze cappuccino.

Az Oxfordi Egyetem szerdán azt is közölte, hogy megértik a felmerült kételyeket, de kérik a szakma türelmét: néhány héten belül végeznek az adatok elemzésével, és akkor összeállítják a végleges jelentést, melyet szakmai bírálat kíséretében a vezető orvostudományi lapban, a The Lancetben tesznek majd közzé.

Gulyás Gergely a múlt heti Kormányinfón közölte, hogy Magyarország az AstraZeneca-Oxford vakcinából 6,5 millió adagot foglalt le, ami - két dózisú oltásról lévén szó - 3,2-3,3 millió magyar vakcinázására lesz elegendő. A Jonhson and Johnson leánycégével 4,360 millió adagra, a Pfizerrel 4,439 millió adagra van lekötött kontingensünk. Ez a három megállapodás együtt mintegy 12 millió oltóanyagnak felel meg.

(Financial Times, New York Times)

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Vállalat A Sole-Mizo Zrt. tejtermékein is megtalálható a minőség garanciájának jele
PR | 2025. április 22. 11:22
A Sole-Mizo Zrt. hat Mizo márkaterméke szerezte már meg a KMÉ-védjegyet, amely a kiemelkedő minőség garanciája a fogyasztók számára.
Vállalat Trump végre mosolyoghat: 50 milliárd dollárt és 12 ezer új munkahelyet vinne az Egyesült Államokba a svájci óriáscég
Privátbankár.hu | 2025. április 22. 10:33
A gyógyszeriparra is vámok kivetését tervezi az amerikai kormány, a Roche előre menekülne?
Vállalat Az elemzők sem értik, ezt hogy csinálta a chipgyártó
Privátbankár.hu | 2025. április 22. 10:12
Felülmúlta a várakozásokat a TSMC profitja, a vámháborútól sem tartanak annyira a tajvani gyártónál.
Vállalat Védelmi és haderőfejlesztési technológiákról egyeztetett Jászai Gellért
Privátbankár.hu | 2025. április 18. 13:40
A 4iG Nyrt. elnöke a vállalatcsoport székházában fogadta David Bakert, az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának európai és NATO politikájáért felelős helyettes államtitkárát és az általa vezetett küldöttséget.
Vállalat Remekel a hazai közmű-, valamint energetikai szektor egyik vezető szállítója
Privátbankár.hu | 2025. április 18. 09:58
Az ABB az üzleti környezetet érintő bizonytalanság közepette is egy számjegyű bevételnövekedést vár 2025-ben.
Vállalat A piaci kihívások mellett is növekedni tudott a BioTechUSA-cégcsoport
PR | 2025. április 17. 16:37
Közzétette éves jelentését a tisztán hazai tulajdonú BioTechUSA-cégcsoport: a gazdasági nehézségek ellenére a vállalat stabil eredményeket mutatott fel 2024-ben, bár a növekedési ütem némileg lassult a korábbi évekhez képest. Európa egyik legnagyobb étrendkiegészítő gyártójának és forgalmazójának árbevétele 3,5 százalékkal, 93,7 milliárd forintra emelkedett, miközben az EBITDA-ja 2 százalékkal 10,68 milliárd forintra nőtt. A cégcsoport nagy hangsúlyt fektetett a hatékonyságnövelésre, a technológiai és termékfejlesztésekre, a stratégiai beruházásokra, valamint a belföldi piacvezető pozíció megtartása mellett tovább terjeszkedett a külpiacokon.
Vállalat Megint földgázt talált a Mol Pakisztánban
Privátbankár.hu | 2025. április 17. 14:01
Három új földgáztalálatot ért el a Mol Pakisztánban a Tal nevű kutatási területen, amelyeknek a magyar vállalat most elkezdte kidolgozni a kitermelési stratégiáját is – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Iszlámábádban.
Vállalat Árcsökkentést kért a Spar
Privátbankár.hu | 2025. április 17. 09:51
Nem mindenkinek tetszik az ötlet.
Vállalat Akár 80 000 forint pluszt is lehet keresni a Gránit Banknál rendszeres megtakarítás esetén
PR | 2025. április 16. 14:21
A szelfivel számlát nyitó ügyfelek 40 000 forintján felül további 40 000 forinttal gazdagodhatnak a Gránit Banknál, akik mobilalkalmazáson keresztül rendszeres megbízást adnak befektetési jegy vásárlására.
Vállalat Kína bevitt egy nagy ütést az amerikai ipar egyik sztárjának
Privátbankár.hu | 2025. április 15. 12:43
Donald Trump februárban elindított kereskedelmi háborúját egyetlen eszközre, a büntetővámok bevezetésére építette. Valószínűleg nem gondolt arra, hogy mások többféle módon visszaüthetnek.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG