6p

Az oltóanyag hatékonyságának bejelentése óta kiderült, hogy a szérum adagolásánál hibát vétettek, és csak ennek a véletlennek köszönhetően mérhettek 90 százalék körüli eredményességet az egyik al-tesztcsoportnál. A tesztalanyok többsége az eredetileg szándékolt dózist kapta, az viszont jelentősen gyengébb eredményeket produkált. A fejlesztők ezt elhallgatták - most gyengülnek az AstraZeneca-részvények, és kérdésessé vált, hogy az USA engedélyezi-e sürgősségi eljárásban a szérumot.

Néhány napja jelentette be az AstraZeneca, hogy az Oxfordi Egyetemmel közösen fejlesztett koronavírus-elleni vakcinájuk a végső tesztkör nem végleges eredményei alapján átlagosan 70 százalékos hatékonyságú: két teljes dózisban beadva 62 százalékban volt működőképes, előbb fél dózisban, majd teljes dózisban beadva viszont 90 százalékos a sikerességi rátája. A szérummal kapcsolatban többen már a bejelentéskor felvetették, hogy az eredményeket korábban közlő gyógyszerfejlesztő-riválisok, a Pfizer-BioNTech páros és a Moderna anyagai a gyártók közlése alapján 95 százalékos hatékonysággal működnek - ehhez képest az "átlagosan 70 százalék" soványnak tűnik. Aztán azóta kiderült néhány új részlet az AstraZeneca-vizsgálatról, mely hatására sokasodni kezdtek a kérdőjelek a vakcina körül.

Nem bontották ki az igazság minden részletét

A legmeghökkentőbb új információ az volt, hogy a kutatók egyáltalán nem szándékosan kísérleteztek két különböző dózissal. Az eredeti céljuk az volt, hogy minden tesztalany teljes adagot kapjon a szerből mindkét oltási körben - viszont adminisztrációs hibát vétettek, így kapott elsőre néhány alany csak fél adagot. Így hát a felfedezés, miszerint a fél dózis, majd teljes dózis adagolással történő beoltás 90 százalékos hatékonyságú, pusztán a vakszerencsének volt köszönhető. Ha nem vétettek volna hibát, akkor a végeredmény várhatóan az lett volna, hogy az AstraZeneca-vakcina hatékonysága 60 százalék körül mozog, ami már pláne sokkal rosszabbul hangzik, mint az "átlagosan 70, de amúgy néha 90 százalék".

Egyre több a kérdőjel. (Illusztráció: Depositphotos)
Egyre több a kérdőjel. (Illusztráció: Depositphotos)

Kedden ráadásul újabb adalék-információ látott napvilágot: a vakcinafejlesztés felgyorsításáért felelős amerikai szerv, az Operation Warp Speed vezetője, Moncef Slaoui közölte, hogy a kisebb létszámú AstraZeneca-csoport tagjai - ez a csoport téves adagolásban kapta a vakcinát, cserébe 90 százalékos hatékonyságot lehetett kimutatni náluk - kizárólag 55 éves vagy annál fiatalabb korosztályból kerültek ki. Márpedig, mint ismert, a koronavírus által legveszélyeztetettebb korcsoport az ennél idősebb. Slaoui szerint még mindig vannak olyan változók, amiket nem értenek, és azt is hozzátette, hogy még mindig lehetséges, hogy pusztán a véletlen műve a két mért hatékonyság közti különbség.

Erre a piacok is azonnal reagáltak, az új információk hatására az AstraZeneca részvényeinek árfolyama - mely az egy nappal korábbi, hiányosan tájékoztató bejelentés hatására megerősödött - a londoni tőzsdén több mint 6 százalékot zuhant. Miközben a Pfizer 6, a BioNTech 14, a Moderna-részvények pedig 11 százalékos erősödésnek örvendhettek.

Hogy lesz így engedély?

De nem csak a börzéken gyűlnek a fellegek az AstraZeneca-Oxford vakcina körül. A Financial Times által idézett gyógyszeripari szakértők már azon lamentálnak, hogy kérdéses, hogy mindezek után egyáltalán megkapja-e az engedélyt a szérum. Az SVB Leerink egészségiparra specializálódott befektetési bank vezetője, Geoffrey Porges szerint valószínűtlen, hogy Amerikában zöld utat kapna az oltás, miután a cég megpróbálta "kifényesíteni" a teszteredményeket azzal, hogy a bejelentésben előre tolta egy relatíve szűkös alcsoport reakcióit. A Pfizer globális kutatás-fejlesztési részlegének korábbi vezetője, John LaMattina pedig egy twittben hangoztatta, hogy "nehéz elképzelni", hogy az amerikai gyógyszerhatóság sürgősségi eljárásban engedélyezne egy olyan vakcinát, mely "optimális dózisát csak 2300 embernek adták be."

Az Oxfordi Egyetem végül szerda esti közleményében vallott a hibáról. Azt is közölték, hogy a tévedésről menet közben egyeztettek a regulátorokkal, akik belementek abba, hogy az így, véletlenül kialakult két különböző eljárás szerint teszteljék az oltószert. Ezért kapott a második körben már mindkét csoport ugyanakkora ismétlődózist. A Floridai Egyetem biostatisztikai adjunktusa, Natalie Dean szerint ez alapján nincs elég információ arról, hogy megbízhatóak-e az eredmények, vagyis, hogy a féldózisos megoldás tényleg működik-e. Szerinte viszont a Pfizer-BioNTech és a Moderna jelentései, adatai meglehetősen egyértelműek. Dean arról twittelt, hogy az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem "rossz osztályzatot kapott átláthatóságból és szigorból."

Az sem segíti az AstraZeneca ügyét, hogy a kísérletbe bevont kontrollcsoportokkal is eltérően jártak el: a nagy-britanniai résztvevők a koronavírus-vakcina helyett meningococcus fertőzés elleni védőoltást kaptak, a brazíliai kontrollcsoportosok viszont egyszerű sóoldat-placebót. Ezért a kritikusok szerint nem is lehetne összefésülni és egy közös tanulmányba dolgozni a két adatsort. Az AstraZeneca szóvivjőe szerint a teszt során "a legmagasabb standardoknak megfelelően" jártak el, és minden le fog tisztulni, amint a végére érnek az adatok feldolgozásának.

Várjuk ki a végét

Kérdőjelből tehát van bőven, de az biztos, hogy van, amiben az AstraZeneca-szer jobban teljesít, mint a riválisok vakcinái: kevésbé kényes. Ez azt jelenti, hogy fagyasztás helyett sima hűtéssel is tárholható, és hónapokig sem romlik meg. Ezen felül olcsóbban előállítható, mint a többi - ezt a brit Metro bulvárlap úgy kürtölte szét, hogy "vaccaccino"-nak nevezte a vakcinát, mondván, az oltás olcsóbb lesz, mint egy csésze cappuccino.

Az Oxfordi Egyetem szerdán azt is közölte, hogy megértik a felmerült kételyeket, de kérik a szakma türelmét: néhány héten belül végeznek az adatok elemzésével, és akkor összeállítják a végleges jelentést, melyet szakmai bírálat kíséretében a vezető orvostudományi lapban, a The Lancetben tesznek majd közzé.

Gulyás Gergely a múlt heti Kormányinfón közölte, hogy Magyarország az AstraZeneca-Oxford vakcinából 6,5 millió adagot foglalt le, ami - két dózisú oltásról lévén szó - 3,2-3,3 millió magyar vakcinázására lesz elegendő. A Jonhson and Johnson leánycégével 4,360 millió adagra, a Pfizerrel 4,439 millió adagra van lekötött kontingensünk. Ez a három megállapodás együtt mintegy 12 millió oltóanyagnak felel meg.

(Financial Times, New York Times)

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Vállalat A Mol megvette az O&GD endrődi gázkitermelési érdekeltségeit
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 15:35
Ezzel a vezető hazai vállalat, reményei szerint „új lendületet” adhat a belföldi földgáztermelésnek.
Vállalat A Tesla eladásai márciusban ismét csökkentek Európában
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 14:40
Franciaországban és Svédországban a Tesla új autóinak eladásai immár harmadik egymást követő hónapban csökkentek, így a márka ezekben az országokban a leggyengébb első negyedéves eladási eredményét produkálta 2021 óta.
Vállalat Nagy Márton jelenlétében helyeztek bokrétát a 4iG űrközpontjára
Bózsó Péter | 2025. március 31. 17:35
A Remtech űripari gyártóközpont hétfői bokrétaavató ünnepségén a nemzetgazdasági miniszteren túl az Európai Űrügynökség (ESA) is képviseltette magát.
Vállalat A magyar kkv-szektor sokat profitálhat a kanadai kanadai cégek európai nyitásából
PR | 2025. március 31. 17:10
A globális gazdasági bizonytalanság és az egyre inkább eszkalálódó kanadai-amerikai vámháború új kihívások elé állítják a nemzetközi piacot és a tengeren túli vállalkozásokat. A Garantiqa támogatásával folyamatosan jelentkező Cégkassza Podcast legújabb epizódjának meghívott vendége ezúttal Nicholas Sarvari, a Kanadai Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke volt.
Vállalat Nagyot nőtt tavaly a Waberer’s is
Privátbankár.hu | 2025. március 31. 15:54
Több mint 6 százalékkal növelte éves árbevételét a múlt év egészében a Budapesti Értéktőzsde Prémium kategóriájában jegyzett Waberer’s International Nyrt. Az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye pedig 5 százalékkal 45 millió euróra nőtt, ami rekordot jelent a vállalat történetében. Az eredmény bővülésében a biztosítási és szerződéses logisztikai szegmens játszotta a főszerepet. A vállalat számos olyan stratégiai beruházást és akvizíciót hajtott végre 2024-ben, amelyek a menedzsment szerint biztosítják a jövőbeni növekedést, és tovább diverzifikálják a logisztikai és a biztosítási tevékenységeit. A cég szerint a Waberer’s Csoport célja, hogy a régió egyik legmeghatározóbb komplex logisztikai szolgáltatójaként működjön.
Vállalat Bepöccent a Lego, a bírósághoz fordultak
Privátbankár.hu | 2025. március 29. 16:21
Jogvita alakult ki egy holland cég és a Lego között márkanévhasználat miatt.
Vállalat Új gyógyszerfejlesztésben ért mérföldkőhöz a Richter
Privátbankár.hu | 2025. március 27. 18:01
Új, megfizethetőbb gyógyszer jöhet a rheumatoid arthritis és más gyulladásos betegségek kezelésére.
Vállalat Felvásárolták az albán Spar-üzleteket
Privátbankár.hu | 2025. március 26. 16:07
A koszovói Viva Fresh Store vásárolta fel a Spar-üzleteket.
Vállalat Bejött az olcsómenüs lépés
Privátbankár.hu | 2025. március 26. 11:41
Pápá Starbucks: egy évtizedet kellett várnia a McDonald’snak, hogy újra elnyerje azt az elismerést, amit korábban hosszú ideig egyetlen versenytársa sem tudott elvenni tőle. A türelem rózsát termett.
Vállalat Ennek nem örülhet Elon Musk: a Tesla európai eladásai ismét csökkentek februárban
Privátbankár.hu | 2025. március 25. 13:10
A Tesla európai piaci részesedése tovább zsugorodott februárban, eladásai már a második egymást követő hónapban csökkentek, miközben az elektromos járművek értékesítése Európában összességében növekedett.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG