A Budapest Airport 64 861 utast kezelt áprilisban – nem tévedés, nem egyetlen áprilisi napon volt ekkora a forgalom, hanem egész hónapban, ami 95,2 százalékos csökkenés a járványt megelőző 2019-es év áprilisához képest, igaz, hatszoros növekedés 2020-as adathoz képest, a járvány kitörésének első teljes hónapjában tavaly a tízezer főt sem érte el az áprilisi forgalom. Ez alapján azt mondhatjuk, bizonyosan katasztrofális év lesz az idei is a repülőtérnek, ám a helyzet lényegesen árnyaltabb – erről néhány gondolat később.
Előbb azonban érdemes felidézni az ITM pénteki közleményét, amely szerint a kormány döntése alapján tárgyalások kezdődhetnek az üzemeltető cég többségi tulajdonrészének megszerzéséről, a meginduló folyamat koordinációjáért Palkovics László felel, aki egyelőre pénzügyi kötelezettségvállalással nem járó jognyilatkozatok megtételkére van felhatalmazva. A tárca a politikai retorikában kötelező gyurcsányozás előtt fontosnak tartotta megjegyezni, hogy az erről szóló kormányhatározat hamarosan megjelenik a Magyar Közlönyben is, ami szokatlan retorikai fordulat, hiszen egy minisztériumi közleménynek aligha van szüksége ilyen alátámasztásra, még akkor is, ha a tárca kommünikéjének ez volt a legkonkrétabb állítása. Más kérdés, hogy erre a közleményben reagált a Budapest Airport tulajdonosa, jelezve, hogy nem akarják a céget eladni.
A kormányhoz közel álló lapok viszont érvként hozták fel a közleményt megelőző cikkeikben, hogy azért érkezett el pont most az idő a „megszerzésre”, mert a Covid miatt egy olyan vagyonelem, mint a repülőtér, most olcsóbb portéka lehet. A reptér ügyeit ismerő egyik forrásunk ezt nemes egyszerűséggel sületlenségnek minősítette, egy másik, a privatizáció körülményeit és jogi hátterét is ismerő szakember pedig egyértelműen a politikai kommunikáció részének nevezte az újabb fordulatokat, hozzátéve: ez önmagában nem zárja ki, hogy végül megvalósul ez a tranzakció, mert jól láthatóan nem tisztán üzleti, hanem nagyrészt politikai kérdésről is van szó. Az ügy politikai oldalának elemzése helyett nézzünk néhány üzleti tényezőt, amely irányadó lehet.
A Budapest Airport Zrt. közzétette a 2020-as évről szóló beszámolóját, amely szerint az árbevétele a 2019-es 332 millió euróról 215-re csökkent, amely drámai csökkenés, de nincs arányban az utasforgalom csökkenésének mértékével. Az adózás előtti eredmény ugyanakkor drámai csökkenést mutatott: 2019-ben 93,6 millió euró volt a nyereség, tavaly 109,9 millió a mínusz. A Ez nyilvánvalóan annak is köszönhető, hogy a légiáru-forgalom több, mint harminc százalékkal nőtt és az ebből származó bevételek kompenzálják az utaskiesés egy jelentős részét, ez a tendencia pedig tartósnak látszik. 2019-ben 16,2 milliós rekord forgalmú év volt Ferihegyen 2020-ban 3,9 millió volt az utasforgalom úgy, hogy a január és a február még dübörgött. Mi várható idén?
Senki nem tudja ma még, milyen év lesz 2021 – a jóslásokhoz még mindig kristálygömbre van szükség, az elemzők sokféle scenárióval számolnak. A légiközlekedés nemzetközi szervezete idénre 40 százalékkal rosszabb évet vár, mint 2019, ez alapján valamivel tízmillió alatti utasszám volna reális, de ez egy rendkívül torz jövendölés lenne, hiszen 2021-ben eddig még a félmilliót sem érte el az utasszám a határzár miatt, amely ma is érvényben van. Ismert, hogy május közepétől némi lazítást életbe léptettek elsősorban a hazatérő, védettségi igazolvánnyal rendelkező oltott magyarok, valamint azon külföldiek számára, ahol elfogadják a magyar védettségi igazolványt, ez azonban még édeskevés a forgalom látványos növekedéséhez. A Ryanair egy ütemmel hamarabb kezdte el növelni a járatkínálatát, a WizzAir pedig júniustól kezdi, májusban még téli álom üzemmódban volt.
Szépen szállingóznak vissza más légitársaságok is: a török Pegasus, a Eurowings is visszatér, járatszámot növel az Air France és a KLM, valamint a Lufthansa is, és megérkezett a Belavia is, számukra még okozhat problémát egy esetleges európai korlátozás Fehéroroszországgal szemben. Valamennyi megkérdezett szakértő érdemi utasforgalom növekedéssel számol a foci-EB miatt, de valóban kiugró mértékű emelkedéssel az egységes európai oltásigazolási rendszer elindulásával, tehát július elsejét követően számolnak. Ez pedig azt jelenti, hogy ha nem lesz negyedik-többedik hullám, idén 5-8 milliós utasforgalom lehet Budapesten az optimista scenáriók szerint. Mindez üzletileg nem rossz a reptérnek, különösen, ha beleszámoljuk a cargo-forgalom stabilan fennálló 30 százalékos növekedését is.
Ami a reptér visszavásárlását és a válságban jó vásárolni logikát illeti, szakemberek két dologra hívják fel a figyelmet: a vagyonkezelési szerződésből hátra lévő 60 év ismeretében a válságban alacsony az ár logika nem érvényesül – különösen, hogy a kilábalás után épp az áruforgalom erősödése miatt még jobb eredményekkel számolhat a mindenkori tulajdonos. Nagyon fontos, hogy a Budapest Airport Zrt. likviditása biztosított, méghozzá több oldalról is: a 2020-as beszámoló kiegészítő melléklete és a cégközlések szerint a teljes 2019-es nyereségét a válságkezelésre fordította, és ezen felül egy csaknem 50 millió eurós likviditást segítő hitelkeretről is gondoskodtak, amelyből a társaság 20 millió eurót igénybe is vett. Mindezek mellett 81 millió eurós fejlesztés is megvalósult az aviatikai jégkorszak idején.
A kiegészítő mellékletben a társaság arról is ír, hogy a koronavírus világjárvány miatti egészségügyi vészhelyzet mentesíti a társaságot azon gigahitel kamatainak fizetése alól, amelyből ugye 2005-ben a társaság privatizációja megvalósult. Vagyis, ez a hitel jelenleg még nem jelent menedzselhetetlen terhet a Budapest Airport-nak.
Egy másik megkérdezett szakértőnk arra hívja fel a figyelmet, hogy a reptér végső tulajdonosaira, különösen a kanadai nyugdíjalap szempontjából nem logikus, hogy akkor adjanak el, amikor egy vagyonelemen a legnagyobb veszteséget kellene realizálniuk. De, mint a fentiekben leírtuk, a válság-alacsony ár logika jelen helyzetben inkább sántít, mint realitás, aki tehát meg szeretné venni a repteret, annak attraktív árat kell fizetnie érte, amit jelen pillanatban 1,5-2 milliárd euróra taksálnak az ügy ismerői. Információink szerint egyébként a Budapest Airport még múlt csütörtökön, a Magyar Nemzet cikkének megjelenésének napján egyértelműsítette dolgozóinak, hogy a reptér nem eladó, ahogy azt cikkünk elején jeleztük, a külső kommunikációban erre a hosszú távon elkötelezett befektető fordulatot használják. Mindezek mellett a deal még létrejöhet, hiszen a nemzetközi befektetők végül engedhetnek az erős politikai szándéknak, de ennek az árát vastagon meg kell majd fizetnie a költségvetésnek, végső soron az adófizetőknek. A büdzsében persze most van mozgástér, hiszen a válságkezelésre hivatkozva, masszív hiánnyal számol a kormány.
Nem tervezi atomfegyver bevetését.
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
