A megkérdezett döntéshozók az innovációban és a humánerőforrás fejlesztésében látják a legnagyobb potenciált. Kilátásaikat és fejlesztési terveiket azonban beárnyékolja az évek óta egyre jelentősebb szakemberhiány. Az idei felmérés során a vállalatvezetők 92 százaléka mondta, hogy ezt tartja növekedése legnagyobb korlátjának.
A PwC Magyarország munkatársai hatodik alkalommal kérdezték meg és összegezték a hazai vállalatvezetők véleményét, partnerségben a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségével (MGYOSZ).
Bíznak a saját növekedésükben
A megkérdezett vezérigazgatók 89 százaléka úgy véli, képesek lesznek növekedni a következő 12 hónapban. A globális és a magyar gazdaság növekedésével kapcsolatban viszont már kevésbé bizakodóak a vezetők, 39 százalék, illetve 56 százalékos arányban prognosztizálnak bővülést.
Merre látnak növekedési potenciált az első számú döntéshozók?
A legfontosabb külpiac továbbra is Németország a magyarországi cégvezetők számára, mindeközben számottevően nőtt az USA és Kína jelentősége az előző évhez képest. Az Egyesült Államok nemcsak a hazai „rangsorban” szerepel előkelő helyen, világszerte első helyre sorolták a döntéshozók. Tovább vizsgálva a magyarországi helyzetet: Németország (41 százalék) és az USA (23 százalék) után következik Románia (22 százalék), mint jelentős növekedési célpont, majd Oroszország (19 százalék) és Szlovákia (17 százalék).
A felmérés során a vállalatvezetők arra is választ adtak, hogy mely területeken terveznek fejlesztéseket véghezvinni versenyképességük növelése érdekében. Magyarországon és világszerte is a folyamatos innováció és a humánerőforrás fejlesztése tűnik a jövő kulcsának, a digitális és technológiai képességek szintén fókuszba kerültek. A hazai válaszadók közül az innováció fontosságát leginkább a pénzügyi és az autóipari vállalatok vezetői emelték ki, míg a humánerőforrás fejlesztésének jelentőségét a kiskereskedelemben illetve a technológiai és távközlési területen hangsúlyozták az átlagosnál nagyobb arányban.
Mi aggasztja a cégvezetőket?
A szakemberhiány, amely már gyakorlatilag minden céget elért, minden eddiginél nagyobb mértékben aggasztja a vezérigazgatókat. A túlszabályozottság itthon és világszerte továbbra is nehézséget okoz az üzletmenetben.
A szakemberhiány kezelésével ma már szinte minden szervezet foglalkozik, ahogy megfogalmazzák azt az elvárást is, hogy a képzett és alkalmazkodóképes munkaerő rendelkezésre állása kormányzati prioritás kellene, hogy legyen. Emellett a világosan érthető, stabil és hatékony adórendszer iránti igény is hangsúlyosan jelent meg a felmérés során.
Középpontban az ember
A kutatás során arról is beszélgettek a vezérigazgatókkal, hogy ma, amikor minden korábbinál jobban tartanak a szakemberhiánytól, milyen készségekkel rendelkező munkatársakat keresnek. A vezetők szerint a problémamegoldás, az együttműködés és az alkalmazkodóképesség a legfontosabb készségek – ez igaz globálisan és Magyarországon is.
Az ember és a gép viszonya
Az elmúlt évek gyors technológiai fejlődését látva a hazai vállalatvezetők sokkal jelentősebb hatásra számítanak a jövőben a technológiaváltozás terén, mint például három évvel ezelőtt, amikor a megkérdezettek 62 százaléka kalkulált azzal, hogy a technológia a jövőben hatással lesz a versenyre. Ma már gyakorlatilag nincs olyan vezető, aki szerint az iparági és az üzletmenetet érintő átalakulások jelentős részénél ne lenne szerepe a technológiának a következő években. Jelenlegi prognózisuk alapján a digitalizáció a közlekedést, a kommunikációt és az autóipart fogja leginkább átalakítani. Személyes attitűdjük is változóban van: saját magukra úgy tekintenek, mint akik jó digitális készségekkel rendelkeznek, ami tetten érhető a médiafogyasztási szokásaikban is. A „digitális bennszülöttektől” eltérően azonban csak kisebb részük aktív felhasználója például a közösségi médiának vagy vásárol online.
Az elmúlt évek technológiai és biztonsági problémáit tapasztalva a vezérigazgatók úgy gondolják, hogy több tényező is csökkenti majd az érintettek bizalmát a saját iparágukban a következő időszakban. Ilyenek például: az informatikai szolgáltatások zavara vagy kiesése; az üzleti információkat érintő kibertámadások és a személyes adatok kezelésére vonatkozó előírások megsértése is. Felsorakoztak a bizalomvesztési elemek közé a közösségi média használatából eredő kockázatok is.
Globalizáció pro és kontra
A hazai vállalatvezetők pozitívan értékelik a globalizációs folyamatokat, annak számos kedvező hatását látják. A megkérdezettek között gyakorlatilag teljes az egyetértés abban, hogy a globalizáció hozzájárult a tőke, a személyek, az áruk és az információ szabad áramlásához és az általános internet-hozzáférés biztosításához (97 százalék-97 százalék). Jelentős azonban azok aránya, akik szerint nincs válasz a legszegényebbek és a leggazdagabbak közti űr csökkentésére és többségben vannak, akik a méltányos és korrekt globális adózási rendszert hiányolják.
Az elemzők pont erre számítottak. 
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
