Hány évig élnek a mai gyerekek, mit érdemes ma tanulni?

Az innovációé és a jövőkutatásé volt a főszerep a Privátbankár.hu első meetup-ján. A felvetett témák sokszínűsége jól mutatja, hogy a jövőről való gondolkodás életünk minden területét érinti. A meetup kerekasztal beszélgetésén ezért remek ötlet volt a moderátortól, Kürti Tamástól, a Kürt Zrt. intézményvezetője és tulajdonosa megszavaztatta a közönséggel, hogy mely témákról beszéljenek az előadók.

Hány évig élnek majd a mai gyerekek?

Ennek köszönhetően tudhattuk meg, hogy az egészségügyben forradalom várható, a mostani világszerte létező modell ugyanis fenntarthatatlan. Papp László, i-Tango Kft. ügyvezető igazgatója és a Gartner magyarországi képviseletének vezetője szerint azoknak a gyerekek, akik ma születnek, várhatóan 150 évig élnek majd, ez egyszersmind azt is jelenti, hogy hamarosan 8 milliárd ember fog élni a földön.

Ezt Mátrai Zoltán, az Agrárin ügyvezető igazgatója vitatta: ő úgy véli, hogy az élelmiszerhiány illetve a minőségi élelmiszer hiánya ennek gátat fog szabni. Papp László szerint azonban a kényszer megoldást szül: példaként Japánt hozta, ahol a fukusimai atomerőmű-baleset után a földek használhatatlanná váltak, de a technikának köszönhetően olyan rendszert hoztak létre, amivel egy raktárban a 100 százalékkal tudták növelni az adott területre jutó termelékenységet és a költségeket pedig egyidőben csökkentették. A licens-t azóta több ország, például Kína is megvásárolta.

Nem lesznek se rendelők, se sebészek?

Gombár György, a Vemoco ügyvezető igazgatója a fenntarthatatlan egészségégügyi modellre reagálva elmondta, hogy ebben az esetben nem kérdés, hogy lassú fejlődésre vagy forradalomra van-e szükség: gyors és nagy változások kellenek, minél előbb. Papp László szerint ez nem is várat sokat magára, ő úgy véli már nem kell sokat várni arra, hogy robotok végezzenek műtétet, az orvosi rendelők pedig eltűnjenek és gépek vegyék át a funkciójukat.

Pete Gábor, a Vodafone Magyarország Zrt. vállalati megoldások értékesítési vezetője szerint a jövőben a prevencióé, vagyis a betegségek megelőzésé és predikcióé, vagyis a betegségek kialakulásának előrejelezhetőségé lesz a főszerep az egészségügyben. Megjegyezte ugyan, hogy már ma is sokat tudunk életmódunk káros hatásairól, mégsem változtatunk. A jövőben azonban a szenzorok segítségével, amelyek elegendő információ birtokában lesznek a testünkről, mégis egyre inkább megelőzhetőek lesznek a kockázatok, például egy cukorbeteg már nem fog kórházba kerülni, mert korábban kiszűrik a gépek, hogy gond van.

Mi legyek, ha nagy leszek?

Az egészségügy mellett a szakemberek az energetika jövőjéről is beszélgettek: ezzel kapcsolatban kiemelték, hogy a Tesla a Powerwall feltalálásával egy óriási lépést tettek afelé, hogy egy-egy társasház külön energetikai egységekké váljanak, megtermeljék saját energiafelhasználásukat. Ez azt jelenti, hogy a jövőben a fogyasztók már nem az energiáért fognak fizetni, hanem kiépített hálózatért. A házak a cégek által kínált energiát már csak B-tervként fogják használni arra az esetre, ha valami gond lenne a belső energiatermeléssel.

A szakemberek röviden még egy témát, az adatelemzést említették, mint a jövő egyik legfontosabb területe. Pete Gábor szerint ez az a terület, ahol nem tartunk sehol: egyrészt nem gyűjtjük az adatokat, másrészt nem tudjuk, hogy mit kezdjünk a meglévő adatainkkal. Gombár György erre reagálva elmondta, hogy aki most választ szakmát, ne gondolkozzon, menjen data scientist-nek, ők ugyanis a legkeresettebb munkavállalók ma. Fel kell ismernünk az adatokban rejlő gazdasági értéket, ez eddig nem történt meg, de ez jó hír is, hiszen ez azt jelenti, hogy még óriási potenciál van a cégekben, óriási tér van a fejlődésre, növekedésre.

A meetup többi előadásáról hamarosan megjelenik cikkünk, szó lesz a mémekről, a gépek közötti kommunikációról, és arról, hogy ez miért jó.