A bíróság közlemény felidézi, a Pannon Hőerőmű, a Csepeli Áramtermelő, a Tisza Erőmű, a Dunamenti Erőmű és a Budapesti Erőmű még 2008-ban és 2009-ben kereseteket indítottak a Törvényszék előtt a Bizottságnak a Magyarország által a hosszú távú villamosenergia-vásárlási megállapodások (HTM) keretében nyújtott állami támogatásról szóló határozata megsemmisítése érdekében.
Még az uniós csatlakozás előtt kötötték
A Bizottság a határozatában megállapította, hogy az állami tulajdonú Magyar Villamos Művek és a hazai villamosenergia-termelők között még hazánk EU-hoz történő csatlakozása előtt kötött, hosszú távú és garantált felvásárlási árat biztosító HTM-ek a termelők javára a közös piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatást tartalmaznak.
A HTM-ek megkötésére egyébként azért volt szükség, hogy az azok által érintett erőművek kellően vonzó befektetési célponttá válhassanak azon külföldi befektetőknek, akiktől a Magyar Állam ezen, egyébként régi szovjet-típusú erőművek modernizálását várta.
A Bizottság a határozatában elrendelte, hogy Magyarország szüntesse meg az említett állami támogatás nyújtását, és hogy a jogtalanul kifizetett támogatást fizettesse vissza a termelőkkel.
A Budapesti Erőmű ügyében 2012. február 13-án hozott ítéletében a Törvényszék megerősítette, hogy az említett erőmű és az MVM között létrejött HTM jogellenes állami támogatást tartalmaz.
2014. április 30-án meghozott ítéleteiben a Törvényszék a Dunamenti Erőmű és a Tisza Erőmű kereseteit is elutasította - jegyzi meg a Bíróság közleményében.
Nem nézték a privatizációt
A Dunamenti Erőmű, illetve annak korábbi tulajdonosa, a francia GDF Suez SA vállaltcsoporthoz tartozó Electrabel vállalkozás, a Törvényszék döntése ellen fellebbezést nyújtott be az Európai Bírósághoz. A két cég egyebek mellett azt kifogásolja, hogy a Törvényszék és a Bizottság anélkül folytatták le a Dunamenti Erőmű által kötött HTM-nek az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályok fényében történő értékelését, hogy figyelembe vették volna az erőműnek a HTM megkötésével összefüggő privatizációját és annak körülményeit.
A ma meghozott ítéletében a Bíróság mindenekelőtt elfogadhatatlanként elutasítja a fellebbezést, amennyiben azt az Electrabel terjesztette elő, mivel e cég nem vett részt a Törvényszék előtti eljárásban.
A Bíróság emellett megállapította, hogy még ha a szóban forgó HTM megkötése során az MVM úgy is járt el, mint egy piacgazdasági magánbefektető, ez nem bizonyítja, hogy a megállapodás – ahogyan azt 2004. május 1-jétől kezdve alkalmazták – nem biztosított előnyt a Dunamenti Erőműnek.
A Bíróság a Dunamenti Erőmű azon érvelésével kapcsolatban, amely szerint az Electrabel azáltal, hogy a cég részvényeinek megszerzéséért piaci árat fizetett, előre visszatérített minden előnyt a Magyar Államnak, kiemeli, hogy a Dunamenti Erőműnek a 90-es évek során lebonyolított privatizációja nem eredményezte azon támogatás tényleges visszatérítését, amelyet a szóban forgó HTM következtében nyújtottak neki.
A Dumaneti Erőmű ugyanis a privatizációja után megtartotta a jogi személyiségét, és tovább gyakorolta a szóban forgó állami támogatással érintett tevékenységeket oly módon, hogy ténylegesen e társaság tartotta meg azt az előnyt, amely 2004. május 1-jétől kezdve a HTM-ből eredt, és amelyben a versenytársaihoz képest a piacon részesült.
Mindezekre tekintettel a Bíróság elutasítja a Dunamenti Erőmű fellebbezését - zárul a bíróság közleménye.
Az ukrán pénzintézet válaszában több érdekesség is akad. 
