A nyár elején-közepén – a turisták megjelenésével - enyhe forgalmi javulásról számoltak be a nem élelmiszert és más, nem alapvető termékeket áruló üzletek tulajdonosai és bérlői. Többnyire a ruhás és a cipős hálózatok, egyedi boltok tudtak kicsit szépíteni. Ám ez sem tudta feledtetni a szörnyű tavaszt, amikor elbocsátásokkal és a bérbeadókkal történt hosszas alkudozásokkal telt a kritikus néhány hét, közvetlenül a teljes leállás után.
Budapesten a fővárosi és kerületi önkormányzatok tulajdonában álló ingatlanok esetében a testületek a bérleti díj felezésével vagy a fizetési határidő kitolásával igyekeztek segíteni a főútvonalakon működő, bajba jutott boltok üzemeltetőit. Ezek akkor még abban reménykednek, hogy erős lesz az ősz, így ledolgoznak valamennyit a veszteségből. Most pont ez nem fog összejönni, hiszen sokuk, akárcsak a bevásárlóközpontok nagy külföldi márkaboltjai, a külföldiek költésére alapoznak, forgalmuk java részét ők termelik meg. Július végi cikkünkben már előrevetítették, hogy tömeges bezárások lesznek, ha nem javul a helyzet.
Nem nehéz megjósolni, hogy a határzár tömeges boltbezárást okozhat, hiszen mostantól – két negatív teszttel felszerelkezve - csak üzletemberek és alig pár cseh, szlovák és lengyel turista jöhet. A plazákban és a sétálóutcákban működő üzleteknél kritikus a nemzetközi ellátási láncok folytonossága, márpedig akárcsak tavasszal, most is lehetnek gondok, látható, hogy egyre szigorítanak az országok. Sőt, közben a Tesco bejelentette, hogy csoportos leépítésbe kezd Magyarországon, nyilvánvalóan ez a nagyvállalat is megérzi a forgalomcsökkenést.
Totális júniusi visszaesés
A KSH legfrissebb kiskereskedelmi kimutatása a júniusi. E szerint a járvány miatt előállt veszélyhelyzet 6,7 százalékpontos csökkenést idézett elő a teljes forgalomban. A nemélelmiszer-kiskereskedelmi üzletek volumenindexe 6,3, az üzemanyag-forgalom 12 százalékponttal alacsonyabb volt annál, mint ami a korábbi adatok alapján becsülhető volt. Az élelmiszer-kiskereskedelem háromnegyedét adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 1,4, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 2,5 százalékkal mérséklődött. A forgalom volumene csökkent a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszer- (–4,9 százalék), a textil-, ruházati és lábbeli- (–14 százalék), valamint a használtcikk-üzletekben (–27 százalék).
A fuvarrendeléseket a gyártás körüli bizonytalanság is veszélyezteti, késlelteti. Nyári többszöri ellenőrzéseinkből kiderült, hogy például több bevásárlóközpontban egyes nagy nemzetközi márkák gyakorlatilag a tavalyi és tavalyelőtti termékeket árulták. Nyilván nem lesz ez másként mostantól sem. Ráadásul a készletezéssel is bajlódniuk kell.
„Feltehető, hogy a beszállítókkal szembeni időhúzásra kényszerülnek a magyar tulajdonú vagy üzemeltetésű külföldi márkaboltok. A külföldi kézben lévők valahogy kigazdálkodják a bevételkiesést, de ők is nagyon megérzik a visszaesést. Az is valószínű, hogy a plazák üzemeltetői a tavaszhoz hasonlóan kisebb engedményeket adnak majd a bérleti díjakban, de ez csak legfeljebb ahhoz elég, hogy még ne kelljen bezárnia és esetleg perre mennie a bajba jutott bérlőnek.” – érzékeltette a boltvezetők helyzetét Sugár György, a több nagy márkát képviselő és csaknem 50 egységet felügyelő Boston Group ügyvezetője.
Más forrásból úgy tudjuk, hogy több nagy budapesti plázában több nagy márkánál az augusztusi látogatói szám 25-40 százalékkal maradt el 2019 azonos időszakához képest. Azt egylőre nem tudni, hogyan hatott ez a cégek forgalmára, de bizonyosan az is jócskán elmaradt a tavaly augusztusitól.Történt mindez akkor, amikor szabadon jöhettek a turisták. A szeptember általában közepes forgalmú szokott lenni, a nagy hullám november elejétől indul, de az üzletvezetők egyáltalán nem tudnak tervezni a köztes időre, nem beszélve 2021-ről.
Kis gyógyir lehet az online értékesítés
A KSH szerint az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból júniusban 7,3 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 30 százalékkal emelkedett, folytatva az évek óta tartó bővülést. Az országos kiskereskedelmi üzlethálózat, valamint a csomagküldő és internetes kiskereskedelem forgalma folyó áron 1048 milliárd forint volt.
Kézenfekvő lehet, hogy pörgessék fel a boltok a saját online értékesítésüket. Ezt sokan megtették tavasszal is, de ez csak a veszteségek csökkentésére volt elegendő. Ágazati szakemberek szerint az online bizniszben a készletezés gyakorlatilag megeszi a hasznot. Nő a fuvarköltség és a visszáruköltség is.
Érdemes itt behozni a CBRE nemzetközi ingatlantanácsadó nyári felmérését, a kérdőíveket a nagy üzlethálózatok vezetőinek küldték. Ebből kiderült, hogy a válaszadók 57 százaléka pont a koronavírus-járvány hatására kezdett nagyobb hangsúlyt helyezni az online értékesítésre. Azt is kiemelték, – és ez már nagyon beszédes - hogy előre láthatóan kevesebb üzletet fognak üzemeltetni (rövidtávon a válaszadók 27 százaléka, hosszútávon 45 százaléka). A plázaüzemeltetők számára intő jel: törekedni fognak arra, hogy hatékonyabb elhelyezkedése legyen az üzleteknek, vagyis egy-egy központon belül most már szívesebben mozognának, csakhogy növekedjen a forgalom.
Az országszerte érintett sok ezer bolt üzemeltetője az emelkedő bérköltségek és a szükségszerűen felkúszó árszint miatt (bejátszik a gyorsan romló forint-euró árfolyam) újabb elbocsátásokra és átszervezésekre kényszerül. Egyelőre pár hónapig még él a hitelmoratórium, de a hitel attól még megmarad, a tél végén vagy tavasszal biztosan ki kell fizetni a hátralékot (hacsak meg nem hosszabbítják a moratórium idejét 2021-ben, amiről a kormány tárgyalni akar a Magyar Bankszövetséggel).
Nem tudják a boltosok azt sem, hogy lesz-e hosszabbítás a kormány bértámogatási programjában, és ha lesz, mekkora mértékű lesz az. Tavasszal a kormány csak az alapvető élelmiszereket, gyógyszereket és kozmetikumokat áruló egységeket engedte működni, de a központokat nem zárta be teljesen. A járvány kezdeti enyhülése után megjelent ugyan a bértámogatási rendelet, de a boltos munkaadók számára túl későn, időközben ugyanis a kormány engedélyezte a teljes nyitvatartást, s ilymódon ők már nem voltak jogosultak a bértámogatás kérvényezésére.
Mindez oda vezethet, hogy szűkülni fog a piac, részben úgy, hogy üresen állnak majd a boltok, másrészt egyes szereplők felvásárolhatják a bajba jutott üzleteket vagy hálózatokat. Történt már ilyen sok helyütt, és nem csak Magyarországon a korábbi nagyobb válságok idején.
A magyar külügy vezetője a hétfői ENSZ-közgyűlésre készülve mondta ezt el. 
