Csúnya ősz közeleg: tömeges boltbezárások lehetnek hazai plázákban

A napokban részletesen írtunk arról, hogy Budapesten a fővárosi és a belvárosi önkormányzatok milyen intézkedésekkel igyekeztek mérsékelni az üzleteket bérlő vállalkozások járvány okozta veszteségeit. Kiderült, hogy összességében többszáz millió forint esik így ki az önkormányzati kasszákból. Még úgy is, hogy az önkormányzati bérlemények jóval alacsonyabb díjakkal működnek, mint a hasonlóan főútvonali, de magánkézben lévők.

Most a bevásárlóközpontokat és kereskedelmi parkokat vizsgáltuk meg. Egyértelmű lett, hogy az önkormányzatokhoz hasonlóan a bérbeadók itt is a kisebbik rosszat választották: lemondtak az idei bérleti díj egy részéről, csakhogy megtartsák a nekik fontos bérlőket.

A járvány miatt kivonuló cégről nem tudni, de a bevásárlóközpontokban működő, nem alapvető szükségleteket kielégítő vállalkozásoknak legalább a fele nagy veszteségeket kénytelen elkönyvelni az elmaradó forgalom miatt. Többen felpörgették az online értékesítést, miközben főleg a ruházati láncok a készletezési veszteségeik csökkentésére összpontosítanak. Egyébként ez a csoport az elmúlt hónapok legnagyobb vesztese és vannak már hálózatok, ahol be is kellett zárni egységeket vagy felfüggeszteni a működést.

A plazákban ugyan május végére-június elejére visszatért a korábbi látogatók fele, de sokkal kevesebb üzletet keresnek fel és a költéseiket is erősen visszafogták. Mindez egyáltalán nem jó hír a bérlőknek, hiszen a bérleti díj alapból jóval magasabb (akár havi 100-110 euró négyzetméterenként) mint a főútvonalaknál, nem beszélve a marketing hozzájárulásról és az üzemeltetési díjról.

A havi üzemeltetési díj 10-15 euró között van négyzetméterenként, ebből 1-2 százalék a marketing hozzájárulás, de úgy tudjuk, hogy a legtöbb üzemeltető csupán ezt engedte el, ha egyáltalán tett ilyen engedményt. A havi bérleti díj sávja ugyanakkor elég széles, 40-110 euró is lehet négyzetméterenként helytől, mérettől, az üzletközponton belüli elhelyezkedéstől és a szerződés futamidejétől függően.

„A budapesti bevásárlóközpontokban nagyon sok ruházati lánc szenvedte meg a többhónapos válságot, május-júliusban már növekvőben volt a forgalom, de még mindig jócskán, akár 30-40 százalékkal is kisebb, mint tavaly az azonos időszakban. Ha nem emelkedik számottevően a következő hetekben, akkor sok üzletre lakat kerülhet a plazákban” – vélte Sugár György, a több márkát is képviselő, összesen közel 50 üzletet működtető BostonGroup ügyvezetője.

Szakmai forrásokból úgy tudjuk, hogy magyar láncok is bajba kerülhetnek, főleg a ruházati ágazatban. Külföldi tulajdonosok által bérelt egységek ugyancsak szenvednek, és mindkettőre igaz, hogy sokuk az ellátási utánpótlás hiánya miatt nem is tudott idei szezonális termékekkel megjelenni.

Budapesten külön sújtja a plazákat (üzemeltetőt és bérlőt egyaránt), hogy eltűntek a külföldi turisták a boltokból, márpedig korábban a forgalomnak akár a felét-kétharmadát is ezek adták. A további utazási korlátozások eleve megnehezítik a tőlük várható forgalom növelését.

Van már konkrét külföldi áldozat is: a 17 magyarországi egységgel (csaknem az összes jelentős plazában) működött svéd tulajdonú Vagabond cipős hálózat csődeljárást kért júniusban. Vele már nem tudtak mit kezdeni az üzemeltetők, de a többség esetében szinte azonnal léptek, amint érzékelték, hogy megrendült a bérlői oldal egy része.

Sok bérlő átállt a kiszállításra, ehhez felpörgette az online felületeit, erre sokmillió forintot költött. A ruházati boltok egy része szinte teljesen átállt az átvevő pont szerepre, de legalábbis legfeljebb bemutatóteremként használja a plazákban lévő bérleményét.

Privátbankár-vélemény:

A nemzetközi gyakorlat igazolja, hogy a bevásárlóközpontok üzemeltetői csak ideig-óráig tudják eltitkolni, hogy nem megy valamelyik bérlőjüknek. A bérlő a végső szakaszban totális végkiárusítással igyekszik megszabadulni árukészletétől. Ha a bezárás elkerülhetetlen, akkor a bérlemény kiürítése után az üzemeltető általában egy semleges plakáttal vagy molinoval takarja el a portált, leplezve, hogy megszűnt az üzlet. Az sem ritka, hogy egy felső szintről lejjebb költöztet annyi bérlőt, amennyit csak lehet, így az alsóbb szintek tömöttnek tűnhetnek. Természetesen az elmúlt években, amikor jobban ment a kiskereskedelem, az is gyakori volt, hogy a megüresedett helyre lecsapott egy nagyobb, bővülni szándékozó bérlő. A járvány és az egyre súlyosabb gazdasági visszaesés azonban nem vetít előre ilyen fejleményeket, legalábbis rövid távon biztosan nem.

A Westend egyedi megállapodás alapján csökkentette a bérleti díjat és átütemezte annak fizetését. A veszélyhelyzet idejére visszanyeste a bérlők által fizetett üzemeltetési díjat is. Ezen kívül elengedte a marketing hozzájárulást. „A nyitvatartási kötelezettségüket megszegő bérlőkkel szemben semmilyen hátrányos jogkövetkezményt nem alkalmaztunk.” – fűzte hozzá Koncz Ernő, az üzemeltető Gránit Pólus Management Zrt. marketing és kommunikációs igazgatója.

Rózsa József, a Westendben is jelen lévő Nordsee hálózatot működtető Nordfish Kft. ügyvezetője arról számolt be, hogy idén örülnek, ha az előző év 50-60 százalékos forgalmát hozni tudják Budapesten. Vidéki üzleteik jobban teljesítenek, ott várhatóan 70-75 százalékot érhetnek el, ha nem lesznek újabb korlátozások. A kosárérték viszont örvendetesen növekszik, a több évvel ezelőtti 2000 forinttal szemben ma már 3000 forint körül van.

„A fővárosban hat egységet működtetünk, a turistákon kívül az irodai dolgozók elmaradása is betett nekünk, mint annyi más üzletnek. A forgalom már fellendülőben van, de messze vagyunk a tavalyi számoktól. Ugyanakkor a Westedben jól jött az üzemeltetőtől kapott kedvezmény. Csoportunk más tagjainál (pl. Mucho Burrito mexikói szendvicses hálózatnál) mindemellett bővülésre számítunk és keressük az új helyszíneket, többek között néhány vidéki nagyvárosban” – mondta a cégvezető.

A több magyarországi kereskedelmi parkot (leginkább az Auchan által domináltakat) üzemeltető CEETRUS Hungary Kft. összesen 660 bérlővel áll szerződéses viszonyban, ezek mintegy 85 százaléka tartozik a vészhelyzeti korlátozások alá eső egységek közé. Mintegy 40 százalékuk kért valamilyen díjkönnyítést. A bérbeadó cég március közepe és április vége közötti időszakra csökkentette a bérleti díjat azzal, hogy a fennálló tartozásokat viszont be kell fizetni – közölte Gábosy Balázs operatív igazgató.

„Nem volt egyetlen egység sem, aminek a bérlője végleg bezárt volna kifejezetten a járvány miatt. A kereskedelmi parkok hipermarketjei végig nyitva voltak, tehát sokan be is jöttek a házba, de nem feltétlenül mentek be az Auchan Korzón (a hipermarketen kívüli üzletsor) lévő boltokba, így ott érezhető volt a jelentős forgalomcsökkenés. Ugyanakkor szinte azonnal megoldási javaslattal jelentkeztünk a bérlőknél, hiszen mindkettőnk érdeke, hogy az üzletmenet folytatódjon” – mondta a vezető, aki optimista hangot ütött meg, amikor az idei üzleti terv teljesítésének esélyeiről kérdeztük.

Utalt arra, hogy a járvány elején még három hónapra tették a kiesést, ám az előrejelzés most másfél-két hónapra fogyott, miután fellendülőben van a forgalom. A jövő évi üzleti terv előkészítése már zajlik, de természetesen sok függ attól, hogy mi történik idén a járvány során és a gazdaság egésze milyen mértékben és ütemben tud visszaállni.