A korábbi 122 takarék és az FHB-bankok 9 eltérő számlavezető alaprendszert (Polaris-Dream, Globe, EuroBank, MoonSol, Kisbanki BOSS, MTBBOSS, ZsebBOSS, Oracle Flexcube, SAP Loans) és összesen csaknem ezer eltérő informatikai szatellitrendszert üzemeltettek 20 szerverteremben országszerte. Míg a takarékok többsége nagyrészt elavult, korszerűtlen technológiájú, az üzleti folyamatokat kevésbé támogató szoftverekkel és a hozzájuk tartozó hardverállománnyal dolgozott, addig a korábbi FHB-bankcsoport modern nagyvállalati szoftvereket (Oracle Flexcube és SAP Loans), technológiát és architektúrát használt.
Az első nagyobb egyesülési hullám 2013 és 2016 között zajlott le, melynek során a korábbi 122 takarékot 52 intézményben egyesítették. A további fúziók eredményeként 2017-ben 15 új, regionális központú takarék jött létre. 2019 februárjában alakították ki azt az új informatikai platformot, amelybe azután négy lépésben 15 takarék és az FHB Kereskedelmi Bank üzleti állományait vonták össze: első lépésként 2019 májusában az egykori Pannon, valamint Mohácsi Takarékbank, a B3 Takarék és az MTB Zrt. rendszereiből összesen 339 ezer, 2019 októberében az egykori FHB Kereskedelmi Bank Oracle Flexcube és SAP Loans alapú rendszeréből több mint egymillió, 2020 januárjában újabb öt takarék Eurobank rendszeréből 673 ezer, majd az utolsó fázisban további hat takarék Moonsol számlavezető rendszereiből 817 ezer számlát. A teljes fúziós folyamat során így közel 1,1 millió ügyfél több mint 2,5 millió számláját költöztették át a Takarékbank Eurobank számlavezető rendszerébe.
„A takarék szektor integrációjának informatikai egységesítése a hazai piacon példa nélküli vállalkozás volt, amelynek során kimagasló tapasztalatot és szakértelmet halmoztunk fel a pénzintézeti egyesülések és akvizíciók IT-támogatása terén”, véli Karsai Gergely, a Takarékbank informatikai igazgatója.
A migrációs folyamat utolsó fázisát további kihívások elé állította a 2020. március 2-ával elindult azonnali fizetési rendszer, amelynek folyamatos működését a migráció teljes időszaka alatt biztosítani kellett. Ennek biztosításához olyan egyedi informatikai megoldásokra volt szükség, amelyek a számlavezető rendszer aktív működése nélkül is képesek biztosítani az ügyfelek számára a pénzforgalmi szolgáltatásokat, az utalások küldését és fogadását, valamint a bankkártyák használatát.
Az informatikai egységesítés feladatát tovább nehezítette, hogy a takarékok nem önálló pénzintézetekként csatlakoztak a Giro Zrt. Bankközi Klíring Rendszeréhez (BKR), hanem központi bankjukon, az akkori Takarékbankon keresztül. A Takarékbank a takarékok levelezőbankjaként egy önálló belső elszámolóházat működtetett, ezen keresztül zajlott a Takarék Csoport pénzforgalma. Ez a működési mód a bankrendszerben egyedülálló informatikai megoldás kialakítását követelte meg az azonnali fizetési rendszer bevezetése során.
A fúziós folyamat előrehaladtával a folyamatosan növekvő adat-, ügyfél- és termékmennyiség eltérő migrációs módszerek alkalmazását tette szükségessé. Ami jól működött a csupán néhány ezer számlát és ügyfelet tömörítő kisebb takarékok 2013 és 2016 közötti egyesülése során, az a módszertan „döcögőssé” vált 2017-re, amikor az 52 takarék 15 közepes méretű regionális hitelintézetben egyesült.
Az egységes informatikai rendszer kialakításának egyik kulcskérdése volt, hogy milyen közös informatikai platformra épüljön az új Takarékbank működése, milyen egységes számlavezető rendszert használjon a Takarék Csoport. El kellett dönteni, hogy egy klasszikus nagybanki számlavezető alaprendszer bevezetésével és egy arra épülő architektúrával, vagy inkább egy új, saját, rugalmas banki platform megépítésével végzik el ezt a feladatot.
A rendkívül szűkre szabott határidők mellett egy önállóan fejleszthető, a fejlesztési irányok meghatározásában a lehető legnagyobb kontrollt biztosító rendszer kifejlesztése mellett döntöttek, amely képes a heterogén termék- és folyamatportfolió befogadására, és amely a minimumra korlátozza a külső szállítóktól való függést. Egy külföldi szállító nagyvállalati banki rendszerének esetében ugyanis ilyen mértékű rugalmasság nem lett volna biztosítható, mivel ezeket a megoldásokat nem személyre szabottan fejlesztik.
A Takarék Csoport üzleti céljaira és a migrációk tapasztalataira alapozva a platform központi banki alaprendszere tehát egy új, modernizált tranzakciós réteggel felújított, saját tulajdonú számlavezető rendszer lett. Ezt a Takarékinfo folyamatosan fejlesztette, és olyan robosztus, biztonságos tranzakciós motorral látta el, amely a hatalmas termékpaletta befogadása mellett több millió számla kezelését is lehetővé teszi – ezt az Eurobank 2-es verziója azóta nemcsak a tesztek és migrációk során, hanem a hétköznapi gyakorlatban is jól bizonyította.
Ez a rendszer képesnek bizonyult relatíve alacsony költségek mellett a jelentős banki fúziók teljes körű informatikai támogatására, egyben megnyitotta az utat a korszerű, digitális alapokra helyezett nagybanki működés lehetősége számára. A rendszerhez a Takarékbank és a Takarékinfo most fejleszti azt a digitális platformot, amely az új mobil applikációk alapjául szolgál.
Az új, saját tulajdonú számlavezető rendszer legnagyobb előnye, hogy a fejlesztői know-how birtokában rugalmasan alakíthatók a banki informatikai rendszerek, ezáltal a Takarékbank csökkentheti függőségét, kitettségét a nagy nemzetközi piaci beszállítókkal szemben, továbbá jelentős költséget takaríthat meg.
„Öt év alatt húszévnyi lemaradást dolgoztunk le a Takarékbankkal közösen”, mondja Kozma Zoltán, a Takarékinfo Zrt. vezérigazgatója. A fúziók és az új Takarékbank létrehozásának teljes körű informatikai támogatását végző Takarékinfo Zrt. eredetileg a Takarék Csoport informatikai kiszolgálására jött létre. Mára a hazai bankpiac meghatározó IT-rendszerintegrátor szolgáltató cégévé vált, a Takarékbank Csoporton kívül hat pénzintézetnek és más iparágak vállalatainak nyújt széleskörű informatikai szolgáltatásokat.
Az új, korszerű banki alaprendszer kifejlesztésével a Takarékbank meglépte azt, ami sok hazai és külföldi pénzintézet számára komoly fejtörést okoz. Mostanra ugyanis a régi, elavult legacy rendszerek váltak a bankok növekedésének egyik legnagyobb akadályává, hiszen az új technológiák hosszú távon nem építhetők rá a régi infrastruktúrákra.
