2018-ban a táblázat szerint 106 688 400 000 forintot irányoztak elő a paksi fejlesztésre, ebből végül ténylegesen 39 milliárd forint lett a módosított adatok után, azaz ennyit költött a kormány a beruházásra az évben. 2017-ben ugyanezzel a címmel 99,65 milliárd forintot jelöltek ki, amiből végül a módosítások után 41,919 milliárd maradt, azaz a két év alatt mintegy 81 milliárd forintot költött Magyarország erre.
A cég befektetett pénzügyi eszközei közt lényegi változás történt, ugyanis míg 2017-ben a tételek közt nem szerepelt az egyéb tartós részesedések sorban semmi, 2018-ban már igen, mivel megjelent egy 29,3 milliárd forintos összeg itt, 129,076 milliárd forintra növelve 85,776 milliárdról az eszközök értékét.
Szintén változás történt a saját tőke összetételében is. Egyrészt közel 30 milliárddal nőtt a cégbe betett nemzeti vagyon 43,85 milliárdról 73,157 milliárdra, másrészt miután a 2017-es eredményt nem vették ki a cégből, így ez most 24,412 milliárd forintos eredménytartalékká vált.
Az engedélyeztetés késésben
Jövő év június 30-ig kerülhet az Országos Atomenergia Hivatal elé a paksi atomerőmű bővítésének létesítési engedélye. Ez abból a közleményből, amit a Külgazdasági és Külügyminisztérium adott ki derült ki.
A miniszter tájékoztatása szerint a paksi atomerőmű bővítése a műszaki tervek elfogadását követően a létesítési engedélykérelem elkészítésével folytatódhat. A több százezer oldalas dokumentum 2020. június 30-ig kerül az Országos Atomenergia Hivatalhoz. Az új blokkok építését a kormány versenyképességi és környezetvédelmi feltételnek tekinti, hiszen nukleáris energia nélkül nem csökkenthető a káros anyagok kibocsátása, és a fenntartható gazdasági növekedés sem nélkülözheti az olcsó és tiszta energiát."
Az engedélyt már évekkel ezelőtt meg kellett volna kérnie a megrendelőnek, de a beruházás folyamatos csúszása miatt ez - is - elmaradt. A jelek szerint most ért abba a fázisba a projekt, hogy a hivatalhoz tudnak fordulni a létesítési engedély ügyében. További részletek korábbi cikkünkben. >>>
A magyar gazdasági folyamatok kifejezetten gyengén alakulnak, évek óta nem növekszik a GDP, miközben a költségvetés hiánya magas szinten ragadt. 
