Az alapsztori: a livejasmin.com agya Portugáliába költözött
A WebMindLicenses (WML) Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság, amelynek tulajdonosa Gattyán György magyar üzletember. A WML 2009‑ben egy licenciaszerződéssel bérbe adta a livejasmin.com internetes oldal működtetését lehetővé tevő know‑how‑t a madeirai székhelyű Lalibnak.
Ez az internetes oldal a világ különböző pontjain tartózkodó természetes személyek között létrejövő valós idejű, erotikus jellegű, interaktív audiovizuális szolgáltatásokat nyújt.
Az adóhatóság szerint ez csak a látszat - óriási bírságot szabtak ki
Miután az elsőfokú adóhatóság utólagos adóellenőrzést folytatott le a WML‑nél, megállapította, hogy a WML know‑how‑jának a Lalibra történő átruházása nem minősült valós gazdasági ügyletnek, mivel e know‑how‑t valójában a WML hasznosította Magyarország területéről.
E körülmények között ezen adóhatóság úgy vélte, hogy az e hasznosításhoz kapcsolódó héát (hozzáadottérték-adót, nálunk áfának hívják) Magyarországon, nem pedig Portugáliában kellett volna megfizetni, ezért a WML‑t különböző összegek, így héa címén 10,2 milliárd forint, adóbírság címén 7,9 milliárd forint, késedelmi pótlék címén pedig 2,9 milliárd forint megfizetésére kötelezte.
Bíróságra mentek a bírság és a lehallgatások miatt
A WML keresetet nyújtott be az adóhatóság határozatával szemben a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz. Ez utóbbi arra vár választ a Bíróságtól, hogy mely körülményeket kell figyelembe venni annak értékeléséhez, hogy az érintett internetes oldal működtetését lehetővé tévő know‑how Magyarországról Portugáliába történő átvitele érdekében alkalmazott szerződéses konstrukció visszaélésszerű gyakorlatnak minősül‑e.
Arra vár választ továbbá, hogy az Európai Unió Alapjogi Chartája lehetővé teszi‑e a tagállamok adóhatóságai számára, hogy azok átvegyék és felhasználják a büntetőeljárások keretében titkos eszközökkel beszerzett bizonyítékokat.
Csak azért, mert ott alacsonyabb az áfa, ez még nem bűn
A csütörtökön hozott ítéletében a Bíróság először is azt a választ adja, hogy az adóhatóságnak a magyar bíróság előtt azt kell bizonyítani, hogy e szerződés teljesen mesterséges megállapodásnak minősül, amelynek célja azon tény leplezése, hogy az érintett szolgáltatást valójában a WML nyújtotta Magyarországról. Ennek érdekében olyan objektív körülményeket kell figyelembe venni, mint a Lalib üzlethelyiségek, személyzet és berendezési tárgyak formájában megnyilvánuló fizikai jelenléte.
Önmagában az a körülmény, hogy valamely lincenciaszerződést egy másik tagállamban letelepedett társasággal kötöttek meg, amely tagállam a licencbeadó társaság székhelye szerinti tagállaménál alacsonyabb általános héamértéket alkalmaz, további körülmények hiányában nem tekinthető visszaélésszerű gyakorlatnak.
Ha a lehallgatás jogszerű volt, használhatja a bizonyítékokat az adóhatóság - egyébként nem
Másodszor a Bíróság megállapítja, hogy nem ellentétes az uniós joggal, ha az adóhatóság egy párhuzamosan folyó és még le nem zárt büntetőeljárás keretében beszerzett bizonyítékokat használhat fel, feltéve hogy az uniós jog, különösen a Charta által biztosított jogokat tiszteletben tartják.
E tekintetben a Bíróság hangsúlyozza, hogy a távközlési rendszerek útján való kommunikáció lehallgatása, valamint az elektronikus levelezés lefoglalása, amelyet a WML‑lel szemben alkalmaztak, a magán‑ és családi élet tiszteletben tartásához való jog gyakorlásába történő beavatkozásnak minősül, így azokat jogszabálynak kell előírnia, valamint azokat az arányosság elvének tiszteletben tartásával kell végrehajtani.
A nemzeti bíróság feladata annak vizsgálata, hogy a jelen ügyben teljesültek‑e ezek a követelmények. Szintén e bíróság feladata, hogy meggyőződjön arról, hogy a WML‑nek lehetősége volt‑e arra, hogy hozzáférjen e bizonyítékokhoz, és hogy meghallgassák e bizonyítékokkal kapcsolatban.
Amennyiben a nemzeti bíróság megállapítja, hogy a WML‑nek erre nem volt lehetősége, vagy hogy a szóban forgó bizonyítékokat a Charta megsértésével szerezték be, vagy ha e bíróság nem jogosult e vizsgálat lefolytatására, e bizonyítékokat ki kell zárnia, a megtámadott határozatot pedig, amennyiben az ebből következően megalapozatlanná válik, hatályon kívül kell helyeznie.
