A felnőtt magyar lakosság közel negyedével fordult elő az elmúlt egy évben, hogy kifejezetten pénzhiány miatt és nem feledékenységből nem tudott befizetni közüzemi számlát vagy valamilyen hiteltörlesztés részletét – írja a Tárki 2012 májusában készített kutatása. Ez közel azonos az egy évvel korábbival (kissé alacsonyabb annál), azaz nem történt lényegi elmozdulás a tartozás tekintetében a magyar lakosság körében - írják.

Az összes hiteles 16-17 százaléka elmaradásba esett

Idén májusban a magyar felnőttek 22 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt 12 hónapban legalább egyszer előfordult, hogy anyagi okok miatt nem tudta befizetni közüzemi számláját, míg öt százaléknyian a lakáshitel-törlesztéssel, négy százaléknyian pedig egyéb hiteltörlesztéssel maradtak el.

Ugyanakkor ha nem a teljes népességben, csak a hitellel rendelkezők körében nézzük, akkor már a lakáshitelesek 17 százaléka, a más hitellel rendelkezőknek pedig 16 százaléka került gondba a törlesztéssel. Ez utóbbiak, azaz a valamilyen hiteltörlesztésben elmaradók aránya a teljes népességben halványan ugyan csökkent az elmúlt egy évben, de lényegében azonos képet mutat, mint a 2011. májusi. Csakúgy, mint a legalább egyféle tartozással küzdők aránya, ami tavaly 25 százalék, idén májusban pedig 23 százalék volt.

Az idősebbek ritkábban maradnak el

Az egyes társadalmi csoportok nem egyformán érintettek a tartozás kérdésében. Az átlagos 23 százaléknál jóval alacsonyabb arányban küzd a havi számlákkal vagy más befizetni valóval az idősebb korosztály: a 60 év felettiek 13 százaléka és - a velük nagyrészt átfedésben levő - nyugdíjasok 15 százaléka nyilatkozott így, ugyanakkor a náluk alig fiatalabb, de még aktív korú ötvenesek körében a legmagasabb, 31 százalék a részletekkel elmaradók aránya.

Jaj a munkanélkülieknek és az Észak-Magyarországiaknak

A legrosszabb helyzetben a munkanélküliek és az észak-magyarországiak vannak, hiszen közel felük (48 és 46 százalék) megtapasztalta az elmúlt egy évben a tartozás itt vizsgált formáit, de igen magas a tartozók aránya a közép-dunántúliak, a megyeszékhelyen élők és a nagy, legalább ötfős háztartásokban élők körében is.

Nem meglepő, hogy akik alapvetően rossznak ítélik háztartásuk anyagi helyzetét, azok az átlagosnál jóval magasabb arányban kerültek adósságba az elmúlt egy évben.