Valóban meg fog szűnni a nyugdíj?
Igen valószínűtlen, hogy az állami nyugdíjellátás teljes egészében megszűnne, azonban sokan gondolják úgy, hogy romló tendenciával kell számolni a jövőben. Magyarország lakossága több 900.000 fővel alacsonyabb, mint 40 évvel ezelőtt, a termékenységi ráta ugyan nőtt az előző években (2019-ig), de így is 1,49-en áll, a lakosság fenntartásáért felelős 2,1 helyett. Ehhez hozzátéve az elvándorlást és a bevándorlás hiányát nem is olyan meglepőek azok az előrejelzések, amelyek szerint 40 év múlva kétszer annyi idős fog jutni egy aktív dolgozóra, mint ma, és hogy 80 év múlva az ország lakossága akár felére is csökkenhet.
Ha pedig a közelmúlt statisztikáit böngésszük, kiderül, hogy míg 2016-ban az átlagbérünk 71%-át kaptuk kézhez nyugdíjként, 2019-ben ez az összeg mindössze 65,3% volt. Egyes elemzők szerint mindössze 15-20 év kell ahhoz, hogy átlagbérünk mindössze felét kapjuk majd kézhez nyugdíj formájában.
Ezek alapján érthető lehet, hogy miért döntött úgy a magyar állam, hogy egyes nyugdíj megtakarítás célú konstrukciókat adókedvezménnyel fog ösztönözni.
Hogyan néz ki az állami adókedvezmény?
Az állam gyakorlatilag elismeri, hogy nem az állami nyugdíjrendszer nem (lesz) elégséges, ezért az önkéntes nyugdíjpénztár, a nyugdíjbiztosítás és a nyugdíj előtakarékossági számla esetében 20%-os adójóváírást biztosít a személyi jövedelemadónkból.
Egyszerűen fogalmazva minden nyugdíj megtakarításra fordított pénzünket az állam 20%-kal támogatja. Tehát havi 25.000 Ft-os megtakarítás valójában havi 30.000 Ft-ot ér. A különbözet akkor lehet a miénk, ha van befizetett SZJA-nk. Ha alkalmazottak vagyunk, nyert ügyünk van, ahogy akkor is, ha ingatlankiadás után fizetünk adót, választott tisztségviselők vagyunk vagy más bevétel után fizetünk személyi jövedelemadót.
Milyen mértékben szólhat bele mindebbe az állam?
Sokan emlékeznek keserű szájízzel a 2012-es évre, amikor a magánnyugdíjpénztár korábbi formájában megszűnt létezni. Fontos kijelenteni, hogy bár nevében „magán” volt, a magánnyugdíjpénztár egy állami intézmény volt, amely a bruttó fizetésünkből vont le egy adott összeget.
Ezzel szemben mind a három jelenlegi nyugdíj előtakarékossági termékkategóriába tartozó terméket piaci szereplők (jellemzően biztosítótársaságok) hozták létre, így az állami beavatkozás gyakorlatilag ki van zárva.
Az állam azért támogatja ezt a fajta öngondoskodást a nyugdíjas évekre, mert neki is megéri, közvetetten. Nemcsak a nyugdíjasok, hanem az állam érdeke is, hogy a nyugdíjasok tudjanak magukról gondoskodni és ne szoruljanak további állami szociális ellátásra.
Mik a főbb különbségek a három nyugdíj előtakarékossági forma között?
Önkéntes nyugdíjpénztár
Az önkéntes nyugdíjpénztár már 1998 óta létezik, és kezdeti népszerűségét annak köszönheti, hogy a munkáltatók is „belefolytak” ebbe: egy ideig kedvező adózás mellett adhatott önkéntes nyugdíjpénztár tagdíj‑hozzájárulást a munkáltató. Az önkéntes nyugdíjpénztár igénybe vételekor egy portfóliót választhatunk, amelybe be szeretnénk fektetni a pénzünket, az egyes pénzintézetek általában 3-5 különböző, előre összeállított portfóliót ajánlanak fel.
Ezek nagy része hazai értékpapírokat és magyar állampapírt tartalmaznak, míg kisebb részük külföldi eszközöket. Így nézve az önkéntes nyugdíjpénztár sikere (hozamai) nagyban függnek a magyar gazdaságtól. Az utóbbi időben a ’90-es évek végi, 2000-es évek eleji magas hozamok miatt jól szerepeltek. Egyes elemzők szerint azonban a jövőben erre kevésbé lehet majd számítani.
Ezt már nagyon alacsony havi összegtől is el lehet indítani, azonban havi 2-3-4000 Ft valós különbséget nem fog hozni a nyugdíjas éveinkben, esetleg évtizedeinkben, és hamis megnyugtatást adhat: „én gondoskodom magamról”. Ehhez ilyen alacsony összegek nem elegendőek.
Az ilyen, alacsonyabb befizetések esetén a számla költségei igen magasak, van, ahol 5-6% is levonásra kerül befizetésenként. A legjobb költségarányt jóval magasabb, havi 20-25.000 Ft befizetése esetén érjük el, ez havi 1-4% körül mozog.
Az önkéntes nyugdíjpénztár akkor ajánlott, ha még legalább 10 évünk van hátra, mivel ennyi időre van szükség, hogy a teljes hozamhoz adómentesen hozzáférhessünk. Az adókedvezményre akkor leszünk jogosultak, ha nyugdíjba vonuláskor vesszük fel a pénzünket. Ha ezelőtt döntünk úgy, hogy megszüntetjük a számlát, minden nyugdíj előtakarékosság esetén vissza kell fizetnünk az összes igényelt adókedvezményt, méghozzá 20%-os büntetőkamattal.
Amikor több évtizedre gondolkodunk előre, a haláleset vagy rokkantság sem zárható ki. Az önkéntes nyugdíjpénztár esetén megadható kedvezményezett, aki az örökösödési eljáráson kívül, illetékmentesen kapja meg az összegyűlt összeget. Rokkantság esetén 70%-os rokkantsági szinttel (ez a rokkantnyugdíj‑jogosultság mértéke) juthatunk hozzá a pénzünkhöz, egyébként csak levonások és az adójóváírások 20%-os büntetőkamata mellett juthatunk hozzá.
Azoknak ajánlott ez a megtakarítási forma elsősorban, akik 10-12 éven belül nyugdíjba vonulnak és nem bánják, hogy a magyar gazdasággal és állampapírral össze van kötve a megtakarításuk.
Nyugdíj előtakarékossági számla
A nyugdíj előtakarékossági számla egy értékpapír számla, amelynek előnye a már említett adójóváírás. Évente akár 100.000 Ft-ot is visszaigényelhetünk a személyi jövedelemadónkból, amennyiben befizetéseink 20%-a eléri ezt az összeget.
Itt alacsony költségekkel és rendkívüli szabadsággal számolhatunk, azonban ez azzal jár, hogy mindent magunknak kell csinálnunk. Előre létrehozott portfóliók és segítség helyett a saját értékpapír‑kereskedési tudásunkon (és szerencsénken) múlik, hogy milyen hozamokat tudunk elérni. Ez a fajta befektetés a pénzügyileg fegyelmezett, képzett, tapasztalt ügyfeleknek ajánlott: ők a lakosság körülbelül 2-3%-a.
Öröklés esetén itt rosszabb a helyzet, mint a másik két terméknél, mivel itt nem lehet kedvezményezettet megjelölni. Ha nem házastárs vagy egyenesági rokon örököl, akkor a nyugdíj előtakarékossági számla egyenlege az örökösödési eljárás része lesz, és így örökösödési illeték köteles is.
Nyugdíjbiztosítás
Ez a legfiatalabb megtakarítási forma, legalábbis az adó-visszaigénylést tekintve, ez a 2014-es SZJA törvény óta lehetséges. Azonban maga a konstrukció, egy életbiztosítással egybekötött nyugdíjjellegű megtakarítás már évszázadok óta létezik.
Mivel a nyugdíjbiztosítás jogilag egy életbiztosítás, ez nem perelhető, a NAV nem inkasszálhatja, halál esetén is fizet és már 40%-os rokkantságtól felvehető.
Szintén fontos előnye, hogy ez az egyetlen olyan termék, amelyben a 65 éves korban bekövetkező lejárati idő fixen szerepel, így a nyugdíjkorhatár esetleges emelése sem jelent akadályt.
Az önkéntes nyugdíjpénztárhoz képest itt jóval nagyobb szabadságunk van, biztosító társaságtól függően 5-20 különböző befektetési alap közül választhatunk, attól függően, hogy milyen kockázatot vállalunk az esetleges magasabb hozamért.
Az önkéntes nyugdíjpénztár költsége igen széles skálán változnak különböző biztosítóknál, érdemes különösen körültekintően eljárni.
A nyugdíjbiztosítás kötése azoknak ajánlott, akiknek legalább 13-15 évük van még hátra a nyugdíjig.
Melyik a legjobb nyugdíj előtakarékosság?
Ahogy látjuk, nem mindenkinek ugyanaz. Érdemes egy független szakértővel felvenni a kapcsolatot és felelősen dönteni: akár több millió forint múlhat azon, hogy milyen konstrukciót választunk.
