MTI Fotó: Mohai Balázs

A vasárnapi nyitva tartás tilalmát elrendelő törvény „március 15-i hatályba lépését követően nem csökkent, sőt kismértékben nőtt a kereskedelmi ágazat forgalma a megelőző hetekhez képest. Az érintett három hét átlagos kereskedelmi forgalma meghaladja a március 15-ét megelőző kilenc hét - a január 5. és március 8. közötti időszak - forgalmi átlagát” – írtuk ma a jó kormánypárti kapcsolatokkal rendelkező Napi Gazdaság nyomán, amely a NAV-ot kérdezte az online pénztárgépek adatairól.

Az online pénztárgépek hatalmas előnyt jelenthetnek a statisztikakészítésnél, úgy látszik, napra kész adatokat lehet belőlük kinyerni, csak tudni kéne ezeket értelmezni. A január 5-e és március 8-a közötti időszak ugyanis leginkább pangásáról híres a kereskedelemben, sok bolt ki sem nyit január elején, a kiskereskedők is sokszor leltároznak, síelnek. Nincsenek családi ünnepek, bár a Valentin nap kissé fel szokta lendíteni a csokoládé- és plüssmaci-eladásokat.

Március 15-én mindenképpen zárva szoktak tartani az üzletek, az ez után következő, húsvét előtti hétvége viszont a vásárlás jegyében tellett. Kicsiben mint az aranyvasárnap Karácsony előtt, az ünnepre való felkészülés jegyében szokták tölteni az emberek. Olyannyira, hogy a legtöbb hipermarket, szupermarket el is használta kevés szabadon beosztható vasárnapi nyitvatartási napjából az egyiket, és nyitva tartott március utolsó vasárnapján. (Erről a Hvg.hu készített részletes összefoglalót annak idején.)

Bár a NAV azt állítja, hogy a boltbezárási tilalom óta nőtt a kereskedelmi forgalom, ez aligha mérvadó. Hogy a húsvéti időszak eléggé erősen tudja befolyásolni a kiskereskedelmet, arra többek között a KSH kiadványai is utalnak. Eszerint 2013-ban például a kiskereskedelmi forgalomban „az első kéthavi 2,7–2,8%-os csökkenés márciusra (a húsvéti vásárlások miatt) enyhült (-1,1%)”. Vagy érdemes lehet áttanulmányozni a Zwack Unicum, mint nyilvános tőzsdei cég negyedéves jelentéseit, amelyekben aszerint fluktuál eléggé rendesen a cég negyedéves árbevétele és nyeresége, hogy a húsvét éppen az első, vagy a második negyedévre esett abban az évben.

A helyes leginkább az lenne, ha ennek a három hétnek az adatait az előző év hasonló időszakával, pontosabban a 2014-es húsvét (2014. április 20-21.) előtti három hét adataival hasonlítanák össze. Bár ezt is nehezíti, hogy egyrészt akkor március 15-e nem esett bele ebbe az időszakba. Másrészt azóta állítólag, ha az állami statisztikáknak még hinni lehet, általában is nőtt a lakossági fogyasztás és a kiskereskedelem, a reálbér-növekedés következtében.

Vagy egyszerűen csak ki kellene várni egy hosszabb, összehasonlításra jobban alkalmas adatsort. A vasárnapi bevásárlást kedvelő vagy arra kényszerülő emberek bosszúsága egyébként sem mérhető számokkal.