Élen a Cinema City
A mozi üzemeltetési piac azt követően lett ennyire koncentrált, hogy 2011-ben a Cinema City International és a Palace Cinemas fuzionált. Így vált a Magyar Cinema Kft. (Cinema City) a legnagyobb multiplex mozikat üzemeltető társasággá, és az art mozikon kívül alig maradt versenytársa.
A mozi üzemeltetési piacot tovább koncentrálta a digitális vetítési technikára való átállás.Ez a filmkészítő stúdióknál komoly megtakarítással járt, ugyanakkor a mozi üzemeltetők jelentős beruházásra kényszerültek, hogy az új technikával vetíthessenek.
A nagy forgalmazók a terhek szétterítését úgy oldották meg, hogy a moziknak vászonhasználati díjat (VPF) fizetnek, amelyből azoknak megtérül a beruházásuk. A VPF díjat viszont a forgalmazóknak megtérítik a filmgyártó stúdiók.
Ezért lett annyi a kis moziknak
A kis mozi üzemeltetők ugyanakkor nem tudták elérni a nagy forgalmazóknál a digitális átállás megfinanszírozását, ezért versenyhátrányba kerültek a Cinema Cityhez képest. A kisebb forgalmazók pedig azért nem tudják vállalni a VPF megfizetését, mivel azt nekik nem térítik meg a filmkészítő stúdiók.
És ezért nézünk annyi amerikai filmet
Az amerikai filmek azért túlsúlyosak a magyar piacon, mivel azok gyártói átvállalják a vászonhasználati díjat. Ez azonban nem versenypolitikai probléma, a kultúrpolitikának kell megoldani azt, a filmforgalmazási piac jelentősebb támogatásával.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe a mínusz 2,84 pontos nyitás után csökkent kedden kora délutánig.

A magyar eszközök most immunisak a globális válságra – Klasszis Podcast
Uniós pénzek, hozamok és a hatékonyság csapdája – Klasszis Podcast
Így néz ki a kormány célkeresztjébe került bizalmi vagyonkezelői piac
Új korszak a magyar alternatív befektetéseknél, lebomlanak a falak a lakosság előtt – Klasszis Podcast
Vége a korlátoknak: Új korszak indul a magyar alternatív befektetéseknél



