Az összeírás kiterjed a Magyarország területén élő vagy átmenetileg külföldön tartózkodó, de Magyarországon bejelentett lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárokra és a Magyarország területén három hónapnál hosszabb ideig tartózkodó külföldiekre.
10 évente Magyarországon tízévente tartanak népszámlálást, amit a Központi Statisztikai Hivatal végez. Az első népszámlálás 1870-ben, az utolsó népszámlálás 2011-ben volt. Az adatok pontosítására, néhány (jellemzően öt) évvel a népszámlálást követően mikrocenzust készít a hivatal. |
A felmérésben szerepelnek az ország területén lévő lakások, lakott üdülők és a közösségi elhelyezést szolgáló intézmények.
Nem mindenkit számolnak meg
Az adatfelvétel nem a lakosság egészére terjed ki, azaz nem teljes körű, hanem tíz százalékos mintán, mintegy 400 ezer háztartást kiválasztva végzi el a KSH.
A népszámlálásból ismert kérdések megválaszolására 2016. október 1-je és október 31-e között lesz.
A mikrocenzusról szóló törvényjavaslatot Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter nyújtotta be február végén. Részletek >>> |
Az adatszolgáltatás kötelező, kivéve az egészségi állapotra, fogyatékosságra, nemzetiségre, anyanyelvre és a családi, baráti közösségben használt nyelvre vonatkozó kérdéseket. Ugyancsak önkéntes a válaszadás a mikrocenzus keretében egy kisebb mintán zajló kiegészítő adatfelvételek kérdéseire - fűzték hozzá.
A mintába került személyeket a kijelölésről, az adatszolgáltatási kötelezettségről és a válaszadás részleteiről a KSH előzetesen értesíti. Ők választhatnak majd, hogy interneten saját maguk töltik ki a kérdőívet, vagy számlálóbiztosnak válaszolnak - áll a közleményben.