Jobban hihetünk majd az összehasonlító oldalaknak
Az online piactereknek és az összehasonlító szolgáltatásoknak (mint például az Amazon, az eBay, az AirBnb, a Skyscanner) közzé kell tenniük azokat a fő paramétereiket, amelyek meghatározzák, hogy mi alapján rangsorolják a keresési lekérdezésből származó ajánlatokat, és hogy ellenőrzik-e a termékekről szóló fogyasztói értékelések hitelességét. A fogyasztóknak azt is a tudtára kell majd adni, hogy valójában ki az, aki az adott terméket vagy a szolgáltatást árulja, és egyértelmű tájékoztatást kell majd kapniuk a vásárlás előtt.
Ha a szabályozás életbe lép, tiltott gyakorlat lesz
- a fogyasztók félrevezetése, azt állítva, hogy a termékről alkotott, más fogyasztói vélemény megbízható, amikor a megbízhatóság biztosítása érdekében semmilyen észszerű és arányos lépést nem tettek,
- a fogyasztó online keresésének eleget téve információ nyújtása olyan módon, hogy egy olyan terméket helyezzenek előtérbe, amelynek kereskedője közvetlen vagy közvetett módon fizetett azért, hogy termékét előtérbe helyezzék, kikerülve a keresési eredményeket, anélkül, hogy azt egyértelművé tennék a fogyasztó számára.
Nem lehet silányabb terméket árulni az egyik országban, mint a másikban
Ez a jogszabály az úgynevezett „kettős termékminőség” kérdésével is foglalkozik, vagyis azokkal az esetekkel, amelyekben azonos márkajelzés alatt forgalmazott termékek összetétele vagy jellemzői különbözőek.
|
2017-ben botrány robbant ki abból a vizsgálatból, amely megállapította, bizonyos multinacionális cégek a később csatlakozott uniós tagállamok vásárlóinak megtévesztésére és becsapására épülő üzletpolitikát folytat. Általános jelenség, hogy gyengébb alapanyagokból készült élelmiszereket árulnak a kelet-európai országok legtöbbjében. A vizsgálatok azt mutatták ki, hogy az élelmiszeripari termékek minősége hetven százalékban eltért a nyugaton forgalmazott verziók minőségétől, a szezonális termékek egyharmadánál mutatták ki a kettős minőséget. A Nébih vizsgálata szerint sok esetben (köztük a Coca-Cola, a Nutella, a Ritter vagy Manner termékei) gyengébb minőségű, más összetételű terméket kapunk ugyanabban a csomagolásban, mint amit tőlünk nyugatabbra árusítanak. |
Az európai parlamenti képviselők úgy vélik, hogy ha egy áru megjelenése vagy leírása alapján látszólag megegyezik egy másik tagállamban forgalmazott áruval, miközben valójában nem egyeznek meg, akkor az adott árut hozzáadják a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok feketelistájához. A képviselők egyetértettek abban, hogy az áruk csak „világos és bizonyítható regionális fogyasztói preferenciák, a helyi összetevők beszerzése vagy a nemzeti jog követelményei miatt” különbözhetnek egymástól, és ennek a megkülönböztetésnek egyértelműnek és átfogónak kell lennie, hogy az a fogyasztó számára azonnal látható legyen.
Mi jön most?
A javaslat, amely az „Új megállapodás a fogyasztói érdekekért” elnevezésű jogszabálycsomag része, négy fogyasztóvédelmi tárgyú irányelvet módosít. Ha a módosításokat elfogadja a Parlament plenáris ülése, megkezdődhetnek a tárgyalások a Tanáccsal.
Egymillió magasabb hozzáadott értékű munkakör a cél. 
