Bár ötszázan pályáztak, csak alig 20 település kapott támogatást a földművelésügyi tárcától a hulladékgazdálkodási feladatok megoldására - írja a Népszabadság. Így még az a cél sem érhető el, hogy a szemétszállítás összeomlását ellensúlyozzák, nemhogy a minisztérium azon terve, hogy "a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás biztosítása" program nagy ívű fejlesztésnek tűnjön.
Az, hogy majdnem minden 6. magyarországi település pályázott, jelzi, hogy a rezsiharc legalább ennyi településen sodorta veszélybe a kommunális szemét-kezelést, amely eddig piaci alapon legalább működött.
A szektornak a lerakási díj, az elektronikus útdíj, a felügyeleti díj és a 27 százalékos áfa jelentett újat, miközben - mivel közszolgáltatásról van szó - itt sem engedélyezte a szabályozó a díjak áthárítását, sőt, mint ismert, a rezsicsökkentés miatt még csökkenteni is kellett a díjakat.
Miután a szektor nyereségrátája eddig sem volt acélos, így most a hulladékszállításra vállalkozó cégek zöme fenyeget azzal, hogy lehúzza a rolót, vagy már meg is tette. (A Maffiózók film kísért - igaz ott a Soprano családnak csak fedővállalkozása volt a hulladékszállítás, amelyből ezek szerint Jersey-ben sem lehet jól megélni.)
Elkerülendő, hogy nálunk is hasonló állapotok alakuljanak ki, mint Nápolyban, ahol hetekig, hónapokig állt a szemét (igaz, ott bérvita is nehezítette az egyezséget), a kormányzat most tűzoltás-szerűen arra kényszerül, hogy költségvetési pénzből fizessen támogatást, hiszen a kommunális hulladék kérdés nemcsak városképi, hanem közegészségügyi kérdés is.
A mostani pályázaton több, mint egymilliárd forintot osztottak szét, de a Népszabadság szerint van olyan hulladékkezelési konzorcium, amelyet ennek az összegnek a többszörösével segítettek ki.
Van olyan scenárió, hogy a szabályozónak az a célja, hogy a lehetetlen feltételekkel kiszorítsa a magánvállalkozásokat a piacról, s azt önkormányzati cégekkel váltsa fel. A probléma az, hogy az önkormányzati cégek elindulásához mindenképp külső (állami) forrásra van szükség. Egerben az új cég létrehozásához szükséges 4,5 milliárd forint 90 százalékát az állam fizette és még az önrészhez is 363 millió forintos támogatást kaptak a Népszabadság szerint. Vagyis a szolgáltatás államosításának költségeit teljes egészében az adófizetők állják. Kérdés, hogy érdemes-e ilyen áron felborítani egy eddig problémamentesen működő rendszert - alacsony nyereségráta mellett a megtérülés rendkívül lassú lesz. Vagy pedig a pictalanítás elmúltával - immár az államnak (önkormányzatnak) fizetve - szabadabban nőnek majd az árak?
A munkaadóknak is érdemes utánaszámolniuk, hogy melyikkel tudják jobban megtartani dolgozóikat. 
