A 112-es számra évente érkező mintegy ötmillió hívás közül négymillió nem igényel beavatkozást - ez az arány már öt éve változatlan -, a fals hívások viszont a valóban beavatkozást igénylő helyzetek kezelésétől vonják el a kapacitást - hangzott el.
Banális problémák
A sajtótájékoztatón bemutattak egy kisfilmet, amelyben az egyik bejelentő fára repült madarakhoz, a másik egy elromlott bojlerhez riasztja a tűzoltókat, egy harmadik pedig azért kér segítséget, mert elfelejtette a telefonja PIN-kódját. Annak alátámasztására, hogy ezek mennyire valós helyzetek, Gál Kristóf, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője lejátszott néhány, a 112-re érkező hívásról készült felvételt. Ezeken például fára szorult kismókus miatt, illetve bódé tetején rekedt papucs miatt kértek segítséget.
Terveik között szerepel, hogy a 112-es segélyhívó használatát tudatosító foglalkozásokat tartanak a közoktatási intézményekben is.
Jobb, ha előbb a 112-t hívják
Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat Kommunikációs Igazgatója szerint a 112 azért hasznos a mentőknek, mert kiszűri azokat a hívásokat, amelyekkel nincs dolguk, így több energia jut a valódi feladatellátásra. Ugyanakkor arra kér mindenkit, hogy feleslegesen ne terhelje a segélyhívó központokat.
Hajdu Márton, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője ugyancsak hasznosnak nevezte a segélyhívó központok működését, hiszen onnan már valóban csak azok a riasztások jutnak el hozzájuk, amelyek a katasztrófavédelem beavatkozását igénylik. Arra is felhívta a figyelmet: a gyors beavatkozás egyik feltétele, hogy a bejelentők betartsák a protokollt. Vagyis elmondják a nevüket, a káreset pontos helyszínét, illetve pontosan beszámoljanak arról, hogy mi történt.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 3,04 pontos nyitás után emelkedett csütörtökön délelőtt. 
Lerántotta a leplet: ezzel zsebelte be az idei díjakat az Erste profija
