Az EP ezzel az unió működését szabályozó Lisszaboni Szerződés hatályba lépése óta most először élt azzal az új jogosítványával, hogy megakadályozhatja a számára elfogadhatatlan nemzetközi kereskedelmi megállapodások beillesztését az uniós joganyagba. Az EP-képviselők közül 478-an szavaztak az ACTA ellen, mindössze 39-en mellette, 165-en pedig tartózkodtak.
|
Az ACTA-megállapodást az EU, Ausztrália, Dél-Korea, az Egyesült Államok, Japán, Kanada, Mexikó, Marokkó, Szingapúr, valamint Új-Zéland kötötte meg, most azonban, az EP elutasító döntése nyomán sem az unió, sem annak egyetlen tagországa nem alkalmazhatja.
A részben az internetes közegben érzékeny termékhamisítási kérdések, illetve a digitális kalózkodás rendezését célzó megállapodás ellen globális és európai szinten egyaránt erőteljes tiltakozás bontakozott ki, amelynek az volt a legfőbb közös alapja, hogy az ACTA a szellemi tulajdon védelmének szempontjait különböző alapvető szabadságjogoknak - a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságának, az információ szabad áramlásának - az aláásása, illetve mellőzése révén igyekszik érvényesíteni.
Karel De Gucht kereskedelmi EU-biztos kénytelen volt tudomásul venni a szavazás eredményét, ugyanakkor megjegyezte: a vitának ettől még folytatódnia kell a termékhamisítás elleni védekezés és a szellemi tulajdon globális megvédése ügyében. Martin Schulz, az EP német szociáldemokrata elnöke azt hangsúlyozta: a szavazás nem a szellemi tulajdon védelme ellen irányult, hanem azt fejezte ki, hogy a képviselők többsége szerint az ACTA rossz válaszokat ad a felmerülő kérdésekre.
A német kormány alaposan megvizsgálja a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és volt védelmi főnöke ellen adott, de nem tesz további lépéseket addig, amíg ők nemterveznek németországi látogatást. 
