Hiába gyenge a forint - súlyos pénzeket pazarolnak el a magyarok

MTI Fotó: Komka Péter

A bevásárlóturizmus tanait felülírták a magyar vásárlók 2018 első félévében. Eddig azzal számolhattunk, hogy a fő mozgatórugó a határokon túli bolti ár, a valutaárfolyam, hiszen így lehet összehasonlítani, mi mennyi itthon és ott, valamint a benzinköltség: elsősorban ezektől függ a bevásárlóturizmus menete.

Csakhogy idén májusban már a 315-320 forintos sávba ugrott a forint euróhoz mért árfolyama, június végére pedig 328 forintra szökött fel, a korábbi esztendők éves 310 forintos átlagához képest. De hát úgy tűnik, ez nem riasztotta el a külhoni boltokban kalandozni vágyó magyarokat, hiszen negyedével többet költöttek azok a bevásárlóturisták, akik kifejezetten ezzel a céllal vágtak neki az utazásnak. Pedig a benzin sem volt olcsó.

Még mindig sokan vágnak neki az útnak

Könnyen lehet azonban, hogy a 27%-os magyar áfakulcs még mindig dob annyit a hazai árakon, ami az árfolyamnak, vagy üzemanyagárnak a bevásárlóturizmusban kedvezőtlen irányú mozgásait ellensúlyozza, egy határig. És az a határ - úgy tűnik - még nem az országhatár.

A blokk.com szerint egyébként a web is felülírhatná a bevásárlóturizmust, hiszen minek utazgatni, ha otthon a fotel kényelméből, vagy okostelefonnal bármit meg lehet vásárolni külföldről, akár külföldi, akár hazai webáruházból. De eddig nem ez történt, nőtt a bevásárlóturizmus és nőtt a webköltekezés is. Egymás mellett, sőt 2018 első félévében mindkét vásárlási csatorna növekedési üteme szinte pontosan ugyanannyi volt.

Pedig korábban a blokk.com azzal számolt, hogy a legyengült forint alaposan megforgatja majd a bevásárlóturizmust is, egyszerűbben szólva kifelé lefékezi, befelé felgyorsítja. Ez mindig is így volt, a vásárlók bankárokat megszégyenítő pontossággal latolgatták, mikor hol érdemes vásárolni. Az erősebb forint felfelé tolta, a gyengébb pedig lefelé húzta a magyarok bevásárlóturistáskodását. Ez fordítva is így volt, árfolyam érzékenységben valószínűleg a szlovákok jártak az élen, hiszen a határmenti boltosok vallomása szerint a legkisebb valutapiaci rezdüléseket is meglovagolva jöttek, vagy nem jöttek vásárolni.

Kaszálnának a hozzánk érkező külföldiek

A bevásárlóturizmus az, amikor kifejezetten bevásárlási céllal kerekedik fel turistáskodás címén a vásárló és utazik a határon túlra, ide, vagy oda. A turisták nagyobb része persze pihenni, szórakozni, nyaralni utazik külföldre, de ők is betérnek a boltba vásárolni. A statisztikákból ki is tűnik, hogy a hagyományosnak számító - tehát nem bevásárlási céllal felkerekedő turisták költekeznek jobban a boltokban. Így megnézték a turisták összes boltos költekezését (élelmiszer és különféle iparcikk vásárlásait) és ezen belül a kifejezetten vásárolni utazókét is.

Érdekes módon 2018 első félévében a külföldiek sem árasztották el jobban az országot, hiába kaphattak az eurójukért több forintot, olyannyira nem, hogy a külhoni turisták összes boltos költekezése még vissza is esett a korábbi időszakhoz képest, a bevásárlóturisták pedig, akik kifejezetten vásárlási céllal jöttek-mentek, nagyjából ugyanannyit költöttek a boltokban, mint régebben.

A magyar boltosok járnak a legjobban?

Mindezek ellenére a turisták költekezésének, ezen belül a bevásárlóturizmus zászlaja azért a magyar boltosoknak áll, hiszen a külföldről érkező turisták összességében is, ezen belül a bevásárlóturizmust nézve is több mint a kétszeresét költik nálunk annak, mint amit a magyar turisták a határokon túl. Így a hozzánk érkező turisták korábbi költekezését is nézve a magyar boltosok javára billen a mérleg: