Szombaton indul a hivatalos távfűtési szezon Magyarország 93 településén közel 650 ezer távhővel ellátott lakásban, a távhőszolgáltatóknak azonban már szeptember 15-től rendelkezésre kellett állniuk arra az esetre, ha a lakóközösségek kérik a fűtés beindítását - közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) pénteken.

A hivatal folyamatosan felügyeli a távhőszolgáltatók és távhőtermelők felkészülését annak érdekében, hogy a távhővel ellátott lakások fűtése és meleg víz ellátása folyamatos és zökkenőmentes legyen - tették hozzá.

A távfűtéssel ellátott lakások tulajdonosai a szolgáltatással kapcsolatban felmerülő kifogásaikat, észrevételeiket elsődlegesen távhőszolgáltatójuknál jelezhetik - írták.

Távfűtéses lakások száma Magyarországon - a MEKH ábrája

Miért jó a távfűtés?

A távfűtés az egyik legkörnyezetkímélőbb fűtési technológia, aminek alkalmazása élhetőbb városi környezetet, a fűtési idényben is tisztább levegőt és biztonságosabb otthonokat eredményez - írta korábban a Főtáv.

A társaság modellszámítása szerint csak Budapesten minden 10 ezer, gáz- vagy fafűtésről távhőre váltó háztartás és közület évi mintegy 47 tonnával csökkentené a fűtési eredetű károsanyag-kibocsátást, köztük mintegy 27 tonnával a nitrogénoxid-, illetve 3 tonnával a kéndioxid-szennyezést, nem beszélve az évi 8000 tonna üvegházhatásért részben felelős széndioxidról.

A mindennapokban is érzékelhető javulást hozna Budapest életében, ha az összes fővárosi lakást és középületet a távhőrendszerre kapcsolnának. Számításaink alapján, ha felváltaná az egyedi gáz- és a fafűtést a környezetbarát távhő, érdemben nőne annak az esélye, hogy fűtési szezonban se alakuljon ki szmogriadóra okot adó légszennyezettségi állapot a fővárosban. Minden tízezer lakás vagy közület átállásával összesen évi 13 tonna por kibocsátásától is mentesülne Budapest - írta a Főtáv.

Mivel fűtenek a magyarok? A MEKH ábrája