Ami a vásárlások helyszínét illeti, az élelmiszerárak növekedése miatt többször megy diszkontba a magyar megkérdezettek 37 százaléka, szupermarketbe 23, hipermarketbe pedig 22 százaléka. Piacot említ 19, lakóhely közeli boltot 11 százalék, ebben az összefüggésben.

Ha az ennivaló többe kerül, akkor a magyar megkérdezettek közül legtöbben tízóraira vagy uzsonnára költenének másként (61%); új ruhára (55%); otthonon kívüli étkezésre (39%); italok otthoni fogyasztására (38%); tevékeny pihenésre és szórakozásra, mint például koncert, film vagy színház (34%); kommunikációs szolgáltatásra, például mobil- és vezetékes telefonra, internetre, kábel tévére, stb., (34%); mindennapi rutin közlekedésre, mint  autó, ingázás, stb. (33%).

Forrás: Nielsen információkat és ismereteket szolgáltató vállalat

Hiába emelkednek az árak a lakosság nagyobb része nem változtat lakhelyén, az egészségügyi költségein, a gyermeknevelés költségein. Érdekes, hogy míg a válaszadók 55 százaléka saját öltözködésére költene másként, addig a gyerekeknek szánt ruházati cikkekre csak 10 százalékuk csökkentené kiadásait.

Forrás: Nielsen információkat és ismereteket szolgáltató vállalat

Ez a kereskedőknek is fontos

Az élelmiszerárak emelkedése majdnem mindenkit érzékenyen érint - mutat rá James Russo, Nielsen globális fogyasztói kutatásainak szenior elnökhelyettese. A kínálati oldalon fontos, hogy a vállalatok döntéshozói meg tudják határozni, mely termékek állóképessége nagy, és melyek sebezhetőek. Hiszen a fogyasztók az üzletek polcai előtt állva kompromisszumokat kötnek, és határozottan döntenek arról, hogy mit vegyenek meg, és mit ne. Szintén ez a helyzet, amikor a fogyasztók igyekeznek büdzséjükből minél többet kihozni. Keresik pénzükért a legkedvezőbb értékeket, és a gyártóknak szükséges megkeresniük azokat a kereskedőket, akik kielégítik a vevők új igényeit.