A szomszédság a biztos pont
Körülbelül félmillió magyar síel kisebb-nagyobb rendszerességgel. A legtöbben Ausztriát veszik célba, mert hóbiztos, közel van, elérhető a magyar nyelvű síoktatás, és ár-érték arányban is megfelelő minőségű. Már nem ilyen népszerű Franciaország, aminek a többi között azért sem vágnak neki a családok, mert ott kizárólag francia oktatók dolgoznak, ami kommunikációs nehézséget okoz.
A francia Alpok inkább a szervezetten, busszal utazó fiatalok célpontja, akik úgynevezett bulitáborokba mennek síelni, de még inkább szórakozni. Egy ideje már Szlovákia is felkerült Szlovénia és Ausztria mellé a térképre, ugyanis minőségben folyamatosan javul, árban pedig megfizethető - írja a Világgazdaság.
500 km-t még megteszünk, annál többet nem
Olaszország, Franciaország vagy éppen Svájc egyelőre nem az átlag magyar úti célja. A szolgáltatások ára ugyan az elfogadhatótól a csillagos égig szalad, tehát mindenki találna magának való utat, de a távolság túl nagy ahhoz, hogy pár nap síelés kedvéért napokat utazzanak. Általában 500 kilométer az a távolság, amelyet még szívesen megtesznek a téli sportok kedvelői.
Bővítettünk a kiruccanás napjain
Régebben az egyhetes turnusok voltak jellemzőek, ám ma már a hosszú hétvége, vagy a hat nap, öt éjszaka az általános. A többségnek bőven elég négy nap síelés, illetve ennyi ideig az is el tudja foglalni magát, aki csak kísérőként, pihenni megy.
Ennyire jön ki a téli kikapcsolódás
A diákok családjai általában 50-60 ezer forintot költenek a gyerek iskolai sítáborára. Az átlag magyar utazó pedig 80 ezer forint körül fizet a téli pihenéséért, amihez még hozzá kell adni a síbérlet árát. Egy hatnapos bérlet átlagosan 200 euró, a több pályával és lifttel rendelkező terepeken drágább, a kisebb helyszíneken olcsóbb - írja a lap.
A két ország közti kapcsolatok erősítését várják tőle. 
