Az elmúlt évben a teljes direkt marketing (dm) piac 12 százalékot növekedve, 39,5 milliárd forint forgalmat ért el, s bár idei adatok még nem állnak rendelkezésre, Bartók János, a dm-piacon érdekelt TeleData Kft. ügyvezető igazgatója úgy véli, a jól felépített üzenet gazdasági válság idején is hatékony eszköz.

Az MTI-nek nyilatkozó ügyvezető igazgató korábbi nemzetközi mérésekre hivatkozva kifejtette: azok a cégek, amelyek a recesszió alatt is költenek kutatás-fejlesztésre, illetve dm-re, a válság után növelni tudták piacrészüket. Hozzátette: ennek hátterében részben az áll, hogy a kutatások szerint az emberek a személyes üzeneteket, ezen belül a személyre szabott, címzett küldeményeket jobban elfogadják, mint a tömegmédián keresztüli hagyományos reklám kommunikációt.

A dm-piac idei alakulása kapcsán közölte: adatok hiányában nagyon nehéz bármit is mondani, de hasonlóan más szegmensekhez, vélhetően itt is visszaesés következett be, ami azonban valószínűleg kisebb mint a gazdasági átlag.

A TeleData által támogatott, a Direkt Marketing Szövetség megbízásából az Ipsos által az érintett cégek körében végzett legújabb reprezentatív kutatást ismertetve közölte: a dm-ágazatban is csökkent tavaly a foglalkoztattak száma, de még 2008-ban is több mint 4 ezer főt alkalmaztak. A direkt marketingre fordított összegből 16,3 milliárd forintot ügynökségeken keresztül költöttek el a cégek, ami 23 százalékkal több az egy évvel korábbinál.

A vállalatok közötti, úgynevezett B2B kommunikáció aránya nem csökkent, továbbra is a forgalom mintegy 50 százalékát teszi ki. A felmérésből kiderült az is, hogy a tavalyi 39,5 milliárdos dm-költés a teljes éves marketing és kommunikációs piac 20,6 százalékát teszi ki, ami csak valamivel kevesebb mint egy évvel korábban.

Az ügyvezető szerint az adatok aktualitásának fontosságát mutatja az is, hogy a hirdetők mintegy 60 százaléka mindig saját adatbázist használ kampányaiban.

Bartók János elmondta, hogy a direkt marketing eszközök közül a címzett és a címzettlen küldemények dominálják a piacot, amelyek együttesen a teljes forgalom több mint 60 százalékát adják, míg a fennmaradó részt egyebek mellett a tele- és mobil-, illetve az e-mail marketing teszi ki. Dm-re a nagy- és kiskereskedelmi cégek, a nyomdák és kiadók, valamint a pénzügyi szolgáltatók költenek a legtöbbet, sorrendben 24,8 milliárd forintot, illetve 11,1 és 1,6 milliárd forintot.

A kutatás szerint a cégek adatbázis-menedzsmentre mintegy 7 milliárd forintot költöttek tavaly, ami azért fontos, mert hatékony direkt marketinget csak pontos, minden adatot tartalmazó lista alapján lehet végezni. Hozzátette: ezt már több cég is felismerte, amit mutat az is, hogy tavaly a dm-piacon a legnagyobb, mintegy 20 százalékos mértékben e szegmens forgalma nőtt.

Hozzátette: mivel a célzott dm egyre nagyobb és részletesebb, mindenre kiterjedő adatbázist igényel (one to one marketing), ezt nem érdemes maguknak a cégeknek előállítaniuk, illetve karbantartaniuk, mert túl nagy a költsége. Sokkal jobban járnak, ha professzionális szolgáltatóktól vásárolják meg a szükséges információkat, frissítéseket.

Mindez azért is fontos, mert a nemrégiben módosított reklámtörvény előírja, hogy a legális adatbázisokat csak úgy lehet dm-célra használni, ha például az e-mail, vagy a címzett küldemény címzettje előzetesen hozzájárul ahhoz, hogy ilyen típusú küldeményeket kapjon. Kivételt képez ez alól a postai címzett reklámküldemény, viszont ebben az esetben a reklám mellett lemondásra szolgáló, címzett, térítésmentes, ajánlott válaszlevél is kötelezően küldendő. Mindebből következően a hatékony dm-hez jól karbantartott adatbázison keresztül vezet az út.

Családi vállalkozások: a nagyság problémája
Speciális szoftver elemzi a vásárlók viselkedését
A kicsiket jobban sújtja a válság
Jelek: lábadozik az online reklámpiac
Online marketing: áldás vagy átok?
Térdre rogynak az újságok: lesz kivégzés?
Megszenvedte a válságot a reklámpiac

MTI