Mint arról beszámoltunk, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) naptárhatástól megtisztított adatai alapján 2025 márciusában az előző év azonos időszakához képest a kiskereskedelmi forgalom volumene a nyers adat szerint 0,4 százalékkal mérséklődött, naptárhatástól (és húsvéthatástól) megtisztítva 0,4 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 1,2 százalék, míg a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 5,9 százalékkal bővült az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva. A szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,5 százalékkal maradt el az előző havitól. 

Az adatra reagált a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) és az elemzők is. Ezekből szemezgettünk:

NGM:

A kiskereskedelmi forgalom márciusi megtorpanása csupán átmeneti, technikai jelenség, amelynek hátterében a húsvéthatás áll, vagyis, hogy 2024-ben a húsvét március végére esett, míg idén április második felére, így a húsvéti nagybevásárlások hatása idén teljes egészében áprilisban érvényesült. A Nemzetgazdasági Minisztérium az online pénztárgépek adatai alapján az év eddigi legdinamikusabb növekedésére számít áprilisban, akár 5-6 százalék fölötti szinttel. A két hónapot tehát együttesen kell vizsgálni, amely alapján továbbra is egyértelmű a kiskereskedelmi forgalom bővülése, amelyet a kormány árcsökkentő intézkedései és a lakossági bizalom erősödése is támogat.

OKSZ:

A kiskereskedelmi forgalom márciusi csökkenése a fogyasztók elbizonytalanodásának szüksáégszerű velejárója, amihez hozzájárult a hatósági árak bevezetése is.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza:

A mai adattal immáron kijelenthető, hogy az erős januári teljesítmény egyszeri tényezőkre vezethető vissza, nem pedig egy trendforduló volt. Ettől még az első negyedév összteljesítménye pozitív maradt, így vélhetően a fogyasztás pozitívan járult hozzá a gazdaság teljesítményéhez, csak éppen annak mértéke maradhatott el a várakozásoktól. Az előttünk álló egy-két hónapban talán láthatunk jelentősebb bővülést a kiskereskedelemben, hiszen egyrészt a lakossági állampapírok folyamatos kifizetései még segíthetnek. Másrészt pedig az eddigi ismereteink szerint csupán május végéig érvényben lévő árrésstop is megemelheti a kiskereskedelmi forgalmat, hiszen a lakosság megpróbálhat valamelyest betárazni az olcsóbb élelmiszerekből. Ugyanakkor az év közepére ez a lendület lanyhulhat, különösen akkor, ha a vártnál érdemben alacsonyabb lesz a reálbérek növekedése. Ebben a tekintetben bár a januári adat biztató volt, a február már kevésbé volt kedvező. Vélhetően márciusban a lakosság a vásárlóerejének további zsugorodását érezhette. Ez is hozzájárulhat az óvatossági motívum fennmaradásához.

Virovácz Péter is részt vesz lapcsoportunk, a Klasszis Média május 27-ei befektetési konferenciáján:

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza:

A fogyasztásra márciusban összességében eltérő tényezők hathattak. A februári reálbéremelkedés annyira nem volt erős, mint az a korábbi hónapokban megszokott volt (márciusban költik a háztartások a februári bért), bár ebben a februárban magas inflációnak is szerepe volt. A reálbérek növekedése tehát valamennyire fűti a fogyasztást, de ezt az év eleji inflációs növekmény biztosan mérsékelte. Ami kérdéses, hogy ez az inflációs hatás az óvatossági motívumra hogyan hat, illetve hogy a háztartások költéseit hogyan befolyásolja az árrésstop, készleteznek-e például az olcsóbbá váló termékekből. Az infláció leküzdése tehát elengedhetetlen a fogyasztás bővüléséhez és ahhoz, hogy ez a gazdasági növekedést az idei évben húzni tudja. Erre meg is van minden esély, de azért látható, hogy vannak bőven bizonytalanságok, így az infláció letörése és a béremelkedés serkentése igenis fontos feladat – ez utóbbihoz pedig szükséges a minimálbér és a garantált bérminimum évről évre történő érdemi emelése. Áprilisban a mainál jó eséllyel szebb adatokat látunk majd, ám akkor is kérdés lesz, hogy ebben mennyi a húsvét hatásának szerepe.

Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője:

A januári adat okozta kellemes meglepetés után korrigált a forgalom a második és a harmadik hónapban is. Áprilisban ezzel együtt javulást várunk, melyet a negyedik havi hosszabb hétvégék támogatnak. Ezen felül a reálbéremelkedés indukálhat kedvezőbb adatokat az év további részében. A fogyasztás bővülése ugyanakkor – ahogy az elmúlt években – tovább tolódhat a termékek felől a szolgáltatások irányába.

Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség elemzője:

A húsvéthatás miatt áprilisban érdemi felpattanás várható a kiskereskedelemben, amelyet az infláció, kiemelten is az árrésstop nyomán az élelmiszerár-emelkedés lassulása is támogathat, miközben a jövedelmi helyzet fokozatos javulása is a fogyasztás bővülésének irányába hat.