A pénzmosás megelőzéséről szóló törvény módosítása az uniós pénzmosás-megelőzési szabályokhoz igazodik és a lényege, hogy a számlavezető bankok adatszolgáltatást adnak az adóhatóság felé a tényleges tulajdonosra vonatkozóan.
Kiket érint az adatszolgáltatási kötelezettség?
A központi nyilvántartásba történő bejelentést a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre a számlavezető bankok kötelesek megtenni, illetve az adatokban bekövetkezett változást (például átalakulás) 5 munkanapon belül bejelenteni. Ezt egy, a központi nyilvántartás céljára létrehozott központi rendszerbe szükséges majd megtenni, de elsőként 2021. június 6-tól a számlavezető bankok már fel is vezették az adatokat a NAV által működtetett központi nyilvántartás felé. Ekkor a pénzintézetek a 2021. január 1-jén velük kapcsolatban álló ügyfelek adatait továbbították, október 1-jétől pedig a 2021-ben szerzett ügyfelek adatait kell bejelenteniük.
Azok számára kötelező az adatok megadása, akik Magyarországon bejegyzett, illetve nyilvántartásba vett gazdálkodó szervezetként és civil szervezetként működnek; a bizalmi vagyonkezelési jogviszony esetén a bizalmi vagyonkezelők számára; valamint azok a részben állami tulajdonú szervezeteknek, amelyek legalább 25 százalékban nem állami tulajdoni hányaddal rendelkeznek.
Nem kötelező az adatszolgáltatás a pártok, a szakszervezetek és a kölcsönös biztosító egyesületek, a közalapítványok és a pártalapítványok, valamint a szabályozott piacon jegyzett, közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelményeknek megfelelő részvénytársaságok és európai részvénytársaságok számára.
A nyilvántartás vezetésének előnye
Amennyiben egy szolgáltató, például könyvelő, könyvvizsgáló vagy adótanácsadó cég és felügyeletet ellátó szervek, például cégbíróság eltérést észlel a nyilvántartáshoz képest, a tulajdonos ténylegesen felvezetett adatai között, akkor azt kötelesek bejelenteni, így várható, hogy az adatszolgáltatás a valós adatok követését teszi lehetővé.
Az adatok rögzítésével az adott szervezet értékelése is megtörténik, melyet a rögzítéskor kapott, úgynevezett megbízhatósági TT index tesz lehetővé. Ennek kezdeti értéke 10 pont, azonban a szervezeteket adatszolgáltatási megbízhatósága alapján idővel változhat ez az érték. Pontszámtól függően a szervezetek “megbízható”, „bizonytalan” és “megbízhatatlan” kategóriákba kerülhetnek. Miután ezek a minősítések a cég kockázati tényezőjét is mutatják, érdemes a negatív jogkövetkezmények elkerülése érdekében az adatszolgáltatást pontosan és időben teljesíteni.
A tényleges tulajdonosi adatok a hatósági szereplők és a szolgáltatók számára 2022. február 1-jétől lesznek hozzáférhetők, az általános betekintési lehetőség pedig 2022. július 1-jétől nyílik meg, illetve innen kezdődően merülhet fel a nem megfelelő adatminőségből fakadó jogkövetkezmény is.
Hernádi Zsolt szerint az Európai Unió az orosz energiát valójában nem kiváltotta, hanem amerikai LNG‑re és kínai technológiára cserélte. 
