Zöld utat kapott az eurólottó

A jövőben magyarok számára Magyarországon is elérhetővé válik az eurólottó, a szerencsejáték szervezéséről szóló törvényt is érintő költségvetési bizottsági módosító javaslat szerint. A parlamenti testület módosító indítványokat nyújtott be az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködést szabályozó törvényjavaslathoz, amely egyéb jogszabályokat is módosít. Pősze Lajos, a bizottság független tagja, a Szerencsejáték Zrt. korábbi elnök-vezérigazgatója kérdésére a kormány képviselője elmondta, hogy az eurólottó adója megegyezik a belföldi hasonló szerencsejáték adójával. A bizottság által benyújtott, 10 pontos módosító indítvány elsősorban jogharmonizációs célú, másrészről a gazdasági környezet kedvezőbbé tételét szolgáló és a jogalkalmazást elősegítő és pontosító módosításokat tartalmaz.

A szerencsejáték törvény módosításával az állami szerencsejáték szervezőnek lehetősége nyílik nemzetközi szervezésű számsorsjátékban és totalizatőri fogadásban részt venni. Az új játékforma esetén a Szerencsejáték Zrt. az Euromillions, Eurojackpot játékokhoz hasonló nemzetközi szerencsejátékokhoz csatlakozhat szervezőként és biztosíthatja a magyar játékosok részvételét. A költségvetési bizottság - miután ellenzéki tagjai ekkor nem voltak jelen - egyhangúlag támogatta a módosító indítványokat.

Vita a pénzmosásról

A bizottság tárgyalta még a pénzmosás elleni törvénnyel kapcsolatos képviselői indítványokat is. Vita alakult ki Veres János (MSZP) javaslatáról, amely a kiemelt közszereplők körébe akarta sorolni a politikai elitet. Végül abban állapodtak meg a bizottság jelen lévő tagjai, hogy a parlament plenáris ülése döntsön az ügyben. Ezért Seszták Oszkár (KDNP) is a javaslat támogatására voksolt, így az megkapta a plenáris ülésre vitelhez szükséges több mint egyharmados szavazati arányt.

Béren kívüli juttatások és kisadók az asztalon

A személyi jövedelemadó törvényben - a javaslat szerint - béren kívüli juttatásnak minősül, a munkáltató által az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakba munkavállalónként, a minimálbér összegéig célzott szolgáltatásra befizetett összeg. A célzott szolgáltatás a magánszemély szempontjából adómentes. A bizottsági módosításra az önkéntes pénztárakra vonatkozó törvény hatályos rendelkezés miatt van szükség. Ez ugyanis megengedi, hogy a munkáltató, a pénztártag alkalmazottai részére célzott szolgáltatásokat nyújtson. Ennek az adójogi kezelését rendezi a javaslat. Így a mostani módosítás hatálybalépését megelőzően történt célzott munkaadói befizetésre is alkalmazni lehet az előbbi szabályokat, ha a munkáltató vállalja az adófizetést. A társasági adó körében a kisvállalati adót választó vállalkozások esetében kérdéses, hogy miképpen vehetik figyelembe a kisvállalati adóalanyiság előtti időszakra vonatkozó, de már a kisvállalati adóalanyiság időszakában kapott adó-visszatérítést, a kisvállalati adóalap meghatározása során.

A bizottsági módosító indítvány gondoskodna arról, hogy a kisvállalati adóalanyiság időszakát megelőző időszakra vonatkozó, viszont a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt visszatérített adó csökkentse a kisvállalati adó alapját. A benyújtott törvényjavaslat értelmében a tulajdonos helyett a tartós bérbevevő (lízingbe vevő) lesz a cégautó adó alanya, annak érdekében, hogy a személygépkocsi utáni cégautó adóból le lehessen vonni a gépjárműadót. A bizottsági módosítás szerint a tartós bérbevevő akkor lesz a cégautó adó alanya, ha ő egyben üzembentartónak is minősül. A gyakorlatban előfordul, hogy a tartósan bérbe vevő számára nem alapítanak üzembentartói jogot, és ekkor nem élhet a gépjármű adó beszámításának a lehetőségével. Az illetékekről szóló törvény módosítását részben az építésfelügyeleti eljárásra vonatkozó szabályozás változása indokolja, tekintettel arra, hogy a használatba vételi engedély mellett már lehetőség van a használat hatóság általi tudomásul vételére is, amely szintén igazolhatja a 4 éven belüli lakóház építés megtörténtét.