Az idei második negyedévi felmérés során hazánkban két ponttal 56 pontra emelkedett a fogyasztói bizalmi index az első negyedévhez viszonyítva. Ennél magasabb értéket Magyarországon utpljára 2010. negyedik negyedévében mértek, akkor 59 pont volt az index.  

Jók a kilátások

A jó adat annak következménye, hogy javult a fogyasztók vásárlási kedve: a jelenlegi időszakot, figyelembe véve az árakat és saját pénzügyi helyzetét a magyar megkérdezettek 15 százaléka látja kisebb-nagyobb mértékben megfelelőnek arra, hogy megvásárolja, amit szeretne, vagy amire szüksége van. Ez a mutató 3 százalékponttal nagyobb, mint az előző negyedévi felmérés során. 
Az index három összetevője közül legpozitívabban személyes pénzügyi helyzetüket ítélik meg a felmérésben részt vett magyar fogyasztók; 22 százalékuk tekint inkább derűlátóan az előttünk álló tizenkét hónapra, személyes pénzügyi helyzete szempontjából. Az arány 3 százalékponttal javult, az első negyedévhez képest.

Az index harmadik alkotóelemével, a munkahelyi kilátásokkal kapcsolatban is kedvezőbb lett valamelyest a mutató: A megkérdezést követő tizenkét hónapban a munkahelyi kilátásokat többé-kevésbé kedvezően a válaszadók 13 százaléka látja. Szemben az előző negyedévi 12, és a negyedik negyedévi 8 százalékkal. 

Milyen a nemzetközi helyzet?

Összességében az 56 pontos magyar fogyasztói bizalmi index elmarad az európai átlagtól, amely az első negyedévi 75 pontról 77-re emelkedett. Európa harminckét vizsgált országa közül huszonnégyben emelkedett, kettőben változatlan maradt, és csak hatban csökkent a fogyasztói bizalmi index az első negyedévi mutatóhoz viszonyítva.

Amelyik országban 100 pontnál kisebb az index, ott a fogyasztók inkább pesszimisták, míg 100 pont felett optimisták.  Európában derűlátást a mutató egyetlen országban, a 106 pontos Dániában tükröz. Svájc is odatartozott az első negyedévben, de akkori 104-es indexe legutóbb 99-re csökkent. 

Egyenletesen javulnak a bizalom mutatói Európa egyes részein, és reményt keltően Észak-Amerikában, ami jelzi, hogy magára talál a fejlett országok gazdasága – állapította meg Dr. Venkatesh Bala, a Nielsen holdinghoz tartozó The Cambridge Csoport vezető gazdasági szakértője. A gazdaság kitartó fejlődésének szempontjából viszont kulcsfontosságú, hogy a munkaerő piac tovább erősödjön, ami alapvetően lényeges ahhoz, hogy növekedjenek a fogyasztók költései.

A pénzügyi válságba került dél-európai régióban Görögországban a fogyasztói bizalmi index 55 pont a második negyedévben (plusz 2, az első negyedévhez képest). Olaszország 51 (+6), Spanyolország 62 (+1), Portugália 48 (-3).Globálisan a hatvan felmért ország átlagos indexe 1 ponttal nőtt, 97 pontra, és közeledik az optimista zónához. Világszerte az optimizmus határát jelző legalább 100 pontot tizenkét ország éri el, élükön Indiával (128 pont) és Indonéziával (123), továbbá a Fülöp-szigetekkel (120). Említést érdemel, hogy utánuk Kína következik (111). 

Mi a helyzet a régióban?

Közép- és Kelet-Európában Csehországban legnagyobb a fogyasztók bizalma, 76 ponttal. További sorrend: Románia 73, Szlovákia 72, Lengyelország 71, Bulgária 69, Ukrajna 61, Szerbia 51, Horvátország 50 és Szlovénia 49 pont. Két déli EU-tag szomszédunk, Horvátország és Szlovénia csak a sereghajtó Portugáliát (48 pont) előzi meg. Ausztria mutatója 85 pont, ami kettővel kevesebb, mint három hónappal korábban.  

Figyelemre méltó régiónkban, hogy nagyot javult, 6 százalékponttal a románok, 5-tel az ukránok és a horvátok, 4-gyel pedig a szlovákok mutatója, egyik negyedévről a másikra.