A klasszikus boltok, áruházak évek óta egyre rosszabb eredményeket érnek el, mert a vásárlók kétfelé szakadtak: az olcsó árukat keresőkre és a luxuscikkek fogyasztóira.
Megszűnik az „arany középút”
A világ egyik legpatinásabb áruházlánca, a Macy’s eladása rámutat arra, hogyan alakult át a kiskereskedelem az elmúlt években a CNN Business elemzése szerint. A vállalatra egy befektetőcsoport olyan ajánlatot tett, ami 5,8 milliárd dollárra értékeli a céget. Ez ugyan egyharmados prémiumot tartalmaz a tőzsdei értékeléshez képest, ám nem egészen egy évtizede, 2025-ben még egyes tőzsdei guruk 21 milliárd dollárra taksálták a kiskereskedőt.
Még 2017-ben is megjelent olyan becslés, amely szerint 14 milliárd dollárt ért a vállalat. Ma már azonban olyan ingatlanalapok vagy hedge fundok érdeklődhetnek iránta, amelyek potom áron megveszik a részvényeit, kivezetik a tőzsdéről, kicsit ráncba szedik és továbbértékesítik. Ha van egyáltalán értéke a birtokában lévő – az áruházaknak helyet adó – értékes ingatlanokon túl.
A vásárlók régen a ruháktól kezdve a parfümökig számos terméket vásároltak olyan áruházakban, mint amilyeneket a Macy’s üzemeltet. Ezek a cégek azonban a múltban élve lemaradtak a kiskereskedelem online átalakulásáról. Sok mindent megpróbáltak a túlélés érdekében, az új márkák bevezetésétől a kisebb boltok nyitásáig, ám - egyelőre úgy fest - hiába.
Az ezredforduló éve óta az áruházi eladások értéke a felére csökkent – derül ki a hivatalos amerikai adatokból. Ez számos patinás céget csődbe taszított, a Macy’s csak a legújabb ebben a sorban. Maga az áruházi modell került irdatlan nyomás alá – mondta a CNN-nek Venkatesh Shankar kiskereskedelemmel és a marketinggel foglalkozó texasi professzor.
Az összes hagyományos áruházi modellt követő vállalat a túléléséért küzd. Az online kiskereskedelem legnagyobb cége, az Amazon óriási szeletet hasított ki a piacukból. A Macy’s vevői eltűntek. Egy pici részük luxuscikkeket vásárol, nagy többségük pedig az olcsó, de nem is olyan rossz minőségű áruk felé fordult. Ilyeneket kaphat mások mellett a H&M-nél vagy legújabban a kínai Temunál. A cég másik gondja, hogy túl erősen volt jelen a bevásárlóközpontokban. A vásárlók a koronavírus-járvány óta ezeket is ritkábban keresik fel, így bérlőik, köztük a Macy’s boltjai konganak az ürességtől. Az online shoppingolás elnyelte a kereslet jelentős részét. Shankar szerint ezek a folyamatok elhervasztották a korábban évtizedekig virágzó áruházláncokat.
Azt azonban érdemes egyúttal megemlíteni, hogy az élelmiszer-kiskereskedelemben azért más a helyzet. Világszerte egyre bővül az online forgalom, de még a klasszikusokra bőven szükség van és még nem látszik, hogy rájuk ne lenne szükség.
Az újra 5 százalék fölé emelkedett infláció miatt mégis érdemes lehet megtartani a pénzromlásnál mindig magasabb kamatot fizető Prémium Magyar Állampapírt. 
