A GfK Komplex Fogyasztói Bizalom Indexe 2015 márciusában 164,8 pont, ami gyakorlatilag változatlan értéket jelez az előző időszakban, azaz 2014 decemberében mérthez képest.
|
| Fogyasztói Bizalom Index, GfK |
A Fogyasztói Várakozások Index alakulásában csökkenés figyelhető meg 2015 első negyedévében. A csökkenés oka, hogy romlott a háztartások saját anyagi helyzetének megítélése, mind a jelenlegi anyagi helyzetet, mind a jövőt tekintve. A komplex mutatószám másik összetevője, a Vásárlási Hajlandóság Index értéke közel 7 pontos emelkedéssel jelenleg 148,5 ponton áll. Ennek hátterében valószínűsíthetően a devizahitelek rendezésével kapcsolatos várakozások és a reálkeresetek alakulása áll – mondta el Kozák Ákos, a GfK Hungária igazgatója az adatokat elemezve.
Nem hiszik el az emberek, hogy nem nőnek az árak
A munkanélküliség alakulásával kapcsolatos vélekedések 2014 decemberéhez képest pozitív irányban változtak: csökkent a munkanélküliség növekedésére számítók aránya, ugyanakkor 28 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint a munkanélküliek számában csökkenés következik be az elkövetkező egy év során.
|
| Fogyasztói Bizalom Index, GfK |
Az inflációs várakozások kedvezőbb képet mutatnak, mint az előző negyedévben: márciusban már a tavaly decemberihez képest kevesebben (62 százalék) számítanak az árak emelkedésére. Az árak növekedésének mértékét illető vélekedések is pozitív irányba mozdultak: a válaszadók átlagosan 5 százalékos növekedésre számítanak a következő 12 hónapban. A jegybank inflációs elemzése alapján középtávon az inflációs alappálya alacsonyabb lesz 3 százaléknál, ezért döntött tegnap úgy a monetáris tanács, hogy újabb csökkentési ciklust indít el. Részletek >>
Valójában így alakulnak a fogyasztói árak
A család reáljövedelmére vonatkozó várakozások 2015 márciusában szintén nem változtak számottevően: továbbra is minden második megkérdezett az inflációnál kisebb mértékű növekedésre számít e téren, vagyis a reáljövedelmük csökkenését prognosztizálja.
Hitelfelvétel? Soha!
A hitelfelvételi kedv lényegében nem változott az előző negyedévhez képest: továbbra is majdnem minden harmadik ember (28 százalék) gondolja úgy, hogy most nem alkalmas az idő hitelfelvételre, 63 százalékuk pedig soha nem venne fel hitelt. Ennek egyik oka az lehet, hogy hitelkamatokkal kapcsolatos várakozások is nagyon hasonló képet mutatnak az előző negyedévhez képest.
A vélemények a megtakarításokról 2014 decemberéhez képest változtak: az előző negyedévhez képest 19 százalékkal csökkent a megtakarításokkal nem rendelkezők aránya (az ő arányuk jelenleg 27 százalék). A lakosság nagyobb része, 41 százalék, azonban továbbra is úgy gondolja, hogy nem érdemes korábban tervezett vásárlásra felhasználni megtakarításait, míg 15 százalék szerint most érdemes nagyobb háztartási eszközt beszerezni.
2015 márciusában változatlan maradt a lakásvásárlást érdemesnek tartók aránya (54 százalék), amivel szemben csökkent a bizonytalanok tábora és bővült a lakásvásárlást nem támogatók csoportja. Tavaly decemberhez képest immár csupán a lakosság 35 százaléka tartja jó befektetésnek a lakásvásárlást, ami 24 százalékos esést jelez. A lakása eladására a mindössze a megkérdezettek 19 százaléka tartja elérkezettnek az időt.
Csak hat országban mutatott ki a magyarnál alacsonyabb harmonizált fogyasztóiár-indexet az Európai Bizottság statisztikai hivatala. 
