Az Alkotmánybíróság 2014. július 21-én meghozott határozata egyértelmű és világos helyzetet teremtett az önkormányzati választások törvényi szabályozásában, a döntést követően semmilyen olyan alkotmányos aggály nem vethető fel, amely befolyásolhatná a 2014-es önkormányzati választások törvényes kiírását és lebonyolítását – indokolta Áder János köztársasági elnök azt, hogy a taláros testület - vitatott - döntését követően október 12-re írta ki az önkormányzati választást.
Az államfő hivatalának holnapján szerdán közzétett nyilatkozatában a legújabb kori demokrácia nélkülözhetetlen tartópilléreinek nevezte a falvak, városok, megyék önkormányzatait. “Az önkormányzatiság elve olyan alkotmányos érték, amely a helyi közösségekhez tartozók demokratikus akaratnyilvánításán nyugszik” – hangsúlyozta a köztársasági elnök, aki szerint ezért fontos, hogy az őszi választások alkalmával a polgárok minél nagyobb számban szóljanak bele saját közösségeik sorsának alakulásába.
Az Alkotmánybíróság múlt heti többségi határozatával úgy foglalt állást, hogy nem alaptörvény-ellenes, hogy a Fővárosi Közgyűlés tagjaivá válnak a közvetlenül megválasztott kerületi polgármesterek, függetlenül attól, hogy mekkora lakosságszám áll mögöttük. Az Alkotmánybíróság kimondta ugyanakkor, hogy a kompenzációs listás megoldáshoz kapcsolódó, a töredékszavazatok súlyozott számítását alkalmazó módszer matematikailag és alkotmányos szempontból sem alkalmas eszköz az egyes kerületek lélekszámából fakadó különbségek kiküszöbölésére, ráadásul másfajta egyenlőtlenséget eredményez. Ennek következtében ugyanis a vesztes polgármesterjelöltekre leadott szavazatok a legnagyobb kerület választópolgárai esetében hatszoros szavazati értéket képviselnek a legkisebb kerület választópolgárai szavazatának értékéhez képest. Ez a rendszer tehát önmagában nézve szemben áll a választójog egyenlő értékűségével, ezért az Ab megsemmisítette.
A Fővárosi Közgyűlésben a választójog egyenlőségén a kerületek eltérő lakosságszáma miatt esett sérelmet a kettős többségi döntés rendszere küszöböli ki az Ab szerint.
A tizenöt tagú testületből hatan – Balogh Elemér, Bragyova András, Kiss László, Kovács Péter, Lévay Miklós és Paczolay Péter elnök – különvéleményt fogalmaztak meg, mert úgy vélik, a Fővárosi Közgyűlés választásánál a rendszer nem kompenzálja az aránytalanságokat. Salamon László - bár egyetértett az indítvány elutasításával - a többségtől eltérően nem támogatta a kompenzációs listás mandátumszerzés súlyozott számítása módjának megsemmisítését, mert álláspontja szerint a megsemmisítése növeli az aránytalanságot a választási rendszerben. Így az indítvány elutasítását 9-6, a megsemmisítését 8-7 arányban támogatta a testület.
Októberben nemzetiségi választás is lesz, amit a korábbiaktól eltérően – amikor a helyi választási bizottságok tűzték ki – most a Nemzeti Választási Bizottság fogja kitűzni, legkésőbb július 29-éig.
Lengyelország három hipotézist tart valószínűnek. 
