Szép Kártya: indul a visszaszámlálás

Aki a hétvégén szeretne még a 2012-es keretből pihenni, jól teszi, ha nem a kicsekkoláskor, hanem a bejelentkezéskor, vagy legkésőbb a szombati vacsora után rendezi SZÉP-kártyájával a számlát, mivel vasárnap, július elsejétől már csak a 2013-ban és az idén felhalmozott keret költhető a plasztikokról - figyelmeztet Lehoczky László, az MKB Nyugdíjpénztárt és Egészségpénztárt Kiszolgáló Kft. ügyvezető igazgatója.

Előre is lehet fizetni

A 2012-es maradék felszámolására további jó lehetőség az előrefizetés a szálláshelyfoglalásnál, de fontos, hogy az ezzel kapcsolatos előleg SZÉP Kártyás kifizetése még májusban megtörténjen – mondja Lehoczky László. A szálláshelyen túl a 2012-es juttatások mindhárom alszámlán lévő egyenlegéből egyaránt fizethetőek például fürdőszolgáltatások, akár az egész család számára. Az alacsonyabb összegek pedig növény- vagy állatkerti belépőkre, esetleg sétahajókázásra is fordíthatók.

Négy nappal a határidő lejárta előtt az MKB SZÉP Kártya birtokosainak átlagosan fejenként 8,5 ezer forintja vár még felhasználásra. Az elmúlt napok fokozódó költési intenzitásából kiindulva azonban Lehoczky László arra számít, hogy az MKB SZÉP Kártyára 2012-ben befizetett összeg 2,5 százalékára rúgó maradék (250 millió forintnál valamivel több) május végéig jelentősen tovább csökkenhet.

A társaság kártyabirtokosai a szolgáltató weboldalán egyszerűen és folyamatosan nyomon tudják követni a jelenlegi egyenlegüket, illetve a lejárót is, elkülönített módon.

Egy kis statisztika

Az év elejétől május végéig egyébként a munkáltatók már 5,5 milliárd forintot fizettek be immár több mint 129 ezer MKB SZÉP Kártyára (ezeket az összegeket természetesen nem érinti a május végi határidő), ami 10 százalékot megközelítő bővülést jelent az egy évvel ezelőtti állapothoz képest. A felhasználás belső arányai nem változtak számottevően: a költések közel 70 százaléka történt a vendéglátás alszámláról, szálláshelyre és szabadidőre pedig egyaránt 15-15 százalék jutott. Az első négy hónapban kifizetett összegek 41 százalékát a fővárosban és az ország középső részén költötték el, ezt egyformán 10 százalék körüli részesedéssel követte Észak-Alföld, Közép-Dunántúl és Észak-Magyarország.