Mit akarnak a hétvégével?
Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetőjének e heti tájékoztatása szerint az őszi ülésszakban a parlament elé terjesztik a kiskereskedelmi munkavégzésre vonatkozó szabályozást. Többféle javaslat is van. Ezek között szerepel, hogy
- csak meghatározott számú napon kelljen dolgozni, azaz mindenki nyitva lehet, de a munkavállalónak például csak hat vasárnapi kötelezettsége legyen,
- a szombati munkavégzéshez is szabályt kell kötni, hogy a kereskedelmi dolgozóknak ne töredezzen szét a hétvégi munkarendjük,
- a nemzeti ünnepek, munkaszüneti napok szabályozását is rögzíteni akarják, mert ez az eredeti törvényben is benne volt.
Kósa később azt közölte, nem akarják visszaállítani a vasárnapi boltzárat, csak finomhangolják a szabályozást. Azt mondta: szabályozni kell egyebek mellett, hogy hány vasárnapon dolgozhassanak az emberek egy évben és mely napokon ne tartsanak nyitva a boltok.
Újra jönne a vasárnapi boltzár?
Az MSZP erre reagálva azt írta, a kormánypárti politikus
"elszólta magát, s kiderült: a Fidesz-KDNP ősszel olyan szabályozásra készül, amellyel ismét vasárnapi zárva tartásra akarják kényszeríteni az üzleteket (...) ha Kósa Lajos és társai valóban tenni akarnak valamit a bolti dolgozók érdekében, akkor adják vissza nekik azt a 100 százalékos vasárnapi bérpótlékot, amelyet éppen ők csökkentettek 50 százalékra" - közölte az ellenzéki párt.
|
Senki nem kereste meg a szakszervezeteket Kósa Lajos egyébként hétfőn úgy nyilatkozott jelenleg tárgyalnak a részletekről az érdekképviseletekkel. Ugyanakkor Sáling József, a 15 ezer aktív tagot tömörítő Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke azt mondta a Magyar Nemzetnek, őket hivatalosan nem kereste meg a kormány. Az árbevétel alapján legnagyobb szakmai szervezet, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára, Vámos György is azt közölte, hogy őket sem kereste meg senki az ügyben - írta a lap. |
Ki van most nyitva?
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) adatai szerint a 140 ezer boltból, áruházból becslések szerint 40 ezer tart nyitva vasárnap, a többi értékesítőhely lehúzza a redőnyt a hét utolsó napján. Az OKSZ szerint ugyanakkor most a legfontosabb feladat a munkaerőhiány enyhítése. (Erről itt, itt, és itt is olvashat.)
"A döntő az alapbér, nem pedig a vasárnapi munkavégzés, hiszen a kiskereskedelem egészét nézve nem is dolgozik mindenki vasárnap, ráadásul a nyomasztó munkaerőhiányban nem is található szabad munkaerő. Ellentmondásos az is, hogy miért csak a boltokban, áruházakban kell megbecsülni a vasárnapi munkavégzést, a nemzetgazdaság sok más területén (például a vendéglátásban, a feldolgozóiparban, építőiparban) miért nem" - olvasható az OKSZ közleményében.
|
Bért emel a Tesco Szerdán válságtanácskozást tartott a Tesco az áruházláncnál tapasztalt munkaerőhiány és a bérfeszültség miatt - írja a Magyar Nemzet. A lap szerint a tanácskozáson a dolgozóknak kedvező megállapodás született, de egyelőre sem a szakszervezetek, sem az áruházlánc sem állhat elő a részletekkel. A Magyar Nemzet úgy tudja, a szakszervezetek által említett kedvező megállapodás az eddigi kétlépcsős béremelés folytatását jelenti. Ha ez valóban megvalósul, a 16 ezer alkalmazott fizetése átlagosan 30 ezer forinttal emelkedik. |
Szerintük az elmúlt napokban felvetett különböző javaslatok kivétel nélkül jelentős költségnövekedést jelentenek. A vasárnapi pótlék emelése, akár 100 százalékra, akár sávos rendben, több tízmilliárd forint többletkiadást okozhat a kiskereskedelem vasárnap nyitva tartó üzleteiben. A kötelező szabad vasárnapok számának emelése ugyancsak sok pénzbe kerül, hiszen több alkalmazottat igényel (jelenleg egy szabad vasárnap megadása kötelező) - jegyzi meg az OKSZ.
Buknának a kisboltok
A szövetség szerint feszültség forrása, hogy óriásiak a bérkülönbségek a kereskedelemben, ami eleve megszűr bármilyen változást. Lesznek olyan boltok, akik elbírják a nagyobb terhet, továbbá olyanok is, akik nem. Az esetleges szigorítások pénzügyi terhétől függően több ezer kisbolt is lehúzhatja a redőnyt vasárnap.
Megjegyzik ugyanakkor azt is, hogy a vasárnapi pótlék emelése azért is kétélű fegyver, mivel a Kúria korábbi állásfoglalása szerint a bevásárlóközpontokban tevékenykedő kiskereskedelmi egységekben - rendeltetésük miatt - nem is kötelező a vasárnapi pótlék, ugyan úgy, mint ahogyan a vendéglátóhelyeken sem.
Az OKSZ egy táblázatot is közölt, amelyben látszik, mekkorák is a bérkülönbségek az egyes üzletláncok között is. A legtöbb bért a nemzetközi hátterű áruházak fizetik alkalmazottaiknak:
| Áruház | Havi átlagkereset (bruttó, eFt) |
Létszám |
| Aldi | 308 | 1 854 |
| Lidl | 248 | 3 634 |
| Metro | 222 | 2 543 |
| Penny | 218 | 3 027 |
| Krupp és Társa (CBA) | 193 | 832 |
| Auchan | 189 | 6 285 |
| Spar | 185 | 13 276 |
| Tesco | 184 | 18 082 |
| Kisalföld Füszért (Reál) | 154 | 294 |
| Coop Szolnok | 147 | 1 395 |
| G'Roby | 126 | 49 |
| Kiskereskedelmi átlag | 148 | 186 666 |
|
Forrás: Elektronikus Beszámoló Portál, OKSZ. |
||
A munkaerőhiányt kellene megoldani
A KSH adatai szerint az üres álláshelyek száma a teljes kereskedelemben (kis- és nagykereskedelemben együtt) megközelíti a 4 ezret. Az OKSZ ugyanakkor úgy látja, a gyakorlati tapasztalatok alapján ennél sokkal nagyobb a munkaerőhiány.
Már eddig is jelentősen csökkent a boltok száma a kiskereskedelemben, 2015-ben három ezerrel, de az elmúlt években is ez az irányzat jellemezte a szervezetrendszert. Az alkalmazottak száma viszont alig változott az elmúlt években, pontosan a növekvő munkaerőhiány miatt:
| 2011. | 2012. | 2013. | 2014. | 2015. | változás | |
| Létszám | 182 645 | 179 034 | 178 831 | 183 385 | 186 666 | + 4 021 |
|
Forrás: OKSZ, KSH, létszám: fő, kiskereskedelem, 4 főnél nagyobb boltok, áruházak |
||||||
Mindezek miatt az OKSZ szerint az alapbérek emelése csak korlátozott lehet. A nagyobb bért fizetőknél kevésbé feszítő a munkaerőhiány, viszont a kisebb boltosoknak többet kellene emelni, ami náluk már drágulást okozna, ami így versenyképességi hátrányukat növelné. Ezért elengedhetetlen a járulékkedvezmény is, elsősorban a kisvállalkozások körében.
