Tönkrevágják a kisboltokat? Ki fizet jobban, az Aldi vagy a CBA?

Mit akarnak a hétvégével?

Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetőjének e heti tájékoztatása szerint az őszi ülésszakban a parlament elé terjesztik a kiskereskedelmi munkavégzésre vonatkozó szabályozást. Többféle javaslat is van. Ezek között szerepel, hogy

• csak meghatározott számú napon kelljen dolgozni, azaz mindenki nyitva lehet, de a munkavállalónak például csak hat vasárnapi kötelezettsége legyen,
• a szombati munkavégzéshez is szabályt kell kötni, hogy a kereskedelmi dolgozóknak ne töredezzen szét a hétvégi munkarendjük,
• a nemzeti ünnepek, munkaszüneti napok szabályozását is rögzíteni akarják, mert ez az eredeti törvényben is benne volt.

Kósa később azt közölte, nem akarják visszaállítani a vasárnapi boltzárat, csak finomhangolják a szabályozást. Azt mondta: szabályozni kell egyebek mellett, hogy hány vasárnapon dolgozhassanak az emberek egy évben és mely napokon ne tartsanak nyitva a boltok.

Újra jönne a vasárnapi boltzár?

Az MSZP erre reagálva azt írta, a kormánypárti politikus

"elszólta magát, s kiderült: a Fidesz-KDNP ősszel olyan szabályozásra készül, amellyel ismét vasárnapi zárva tartásra akarják kényszeríteni az üzleteket (...) ha Kósa Lajos és társai valóban tenni akarnak valamit a bolti dolgozók érdekében, akkor adják vissza nekik azt a 100 százalékos vasárnapi bérpótlékot, amelyet éppen ők csökkentettek 50 százalékra" - közölte az ellenzéki párt.

Ki van most nyitva?

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) adatai szerint a 140 ezer boltból, áruházból becslések szerint 40 ezer tart nyitva vasárnap, a többi értékesítőhely lehúzza a redőnyt a hét utolsó napján. Az OKSZ szerint ugyanakkor most a legfontosabb feladat a munkaerőhiány enyhítése. (Erről itt, itt, és itt is olvashat.)

"A döntő az alapbér, nem pedig a vasárnapi munkavégzés, hiszen a kiskereskedelem egészét nézve nem is dolgozik mindenki vasárnap, ráadásul a nyomasztó munkaerőhiányban nem is található szabad munkaerő. Ellentmondásos az is, hogy miért csak a boltokban, áruházakban kell megbecsülni a vasárnapi munkavégzést, a nemzetgazdaság sok más területén (például a vendéglátásban, a feldolgozóiparban, építőiparban) miért nem" - olvasható az OKSZ közleményében.

Szerintük az elmúlt napokban felvetett különböző javaslatok kivétel nélkül jelentős költségnövekedést jelentenek. A vasárnapi pótlék emelése, akár 100 százalékra, akár sávos rendben, több tízmilliárd forint többletkiadást okozhat a kiskereskedelem vasárnap nyitva tartó üzleteiben. A kötelező szabad vasárnapok számának emelése ugyancsak sok pénzbe kerül, hiszen több alkalmazottat igényel (jelenleg egy szabad vasárnap megadása kötelező) - jegyzi meg az OKSZ.

Buknának a kisboltok

A szövetség szerint feszültség forrása, hogy óriásiak a bérkülönbségek a kereskedelemben, ami eleve megszűr bármilyen változást. Lesznek olyan boltok, akik elbírják a nagyobb terhet, továbbá olyanok is, akik nem. Az esetleges szigorítások pénzügyi terhétől függően több ezer kisbolt is lehúzhatja a redőnyt vasárnap.

Megjegyzik ugyanakkor azt is, hogy a vasárnapi pótlék emelése azért is kétélű fegyver, mivel a Kúria korábbi állásfoglalása szerint a bevásárlóközpontokban tevékenykedő kiskereskedelmi egységekben - rendeltetésük miatt - nem is kötelező a vasárnapi pótlék, ugyan úgy, mint ahogyan a vendéglátóhelyeken sem.

Az OKSZ egy táblázatot is közölt, amelyben látszik, mekkorák is a bérkülönbségek az egyes üzletláncok között is. A legtöbb bért a nemzetközi hátterű áruházak fizetik alkalmazottaiknak:

A munkaerőhiányt kellene megoldani

A KSH adatai szerint az üres álláshelyek száma a teljes kereskedelemben (kis- és nagykereskedelemben együtt) megközelíti a 4 ezret. Az OKSZ ugyanakkor úgy látja, a gyakorlati tapasztalatok alapján ennél sokkal nagyobb a munkaerőhiány.

Már eddig is jelentősen csökkent a boltok száma a kiskereskedelemben, 2015-ben három ezerrel, de az elmúlt években is ez az irányzat jellemezte a szervezetrendszert. Az alkalmazottak száma viszont alig változott az elmúlt években, pontosan a növekvő munkaerőhiány miatt:

Mindezek miatt az OKSZ szerint az alapbérek emelése csak korlátozott lehet. A nagyobb bért fizetőknél kevésbé feszítő a munkaerőhiány, viszont a kisebb boltosoknak többet kellene emelni, ami náluk már drágulást okozna, ami így versenyképességi hátrányukat növelné. Ezért elengedhetetlen a járulékkedvezmény is, elsősorban a kisvállalkozások körében.