A honlap emlékeztet: kakaó ára az elmúlt két évben ötven százalékkal drágult, a boltokban emiatt már most is sokkal rosszabb minőségűek a csokik, mint szüleink korában. A legnagyobb gyártók a minőségen spórolnak, mert egy hirtelen áremelkedésnek beláthatatlan következményei lennének az iparra.
Ghána és Elefántcsontpart együtt a világ kakaótermelésének hatvan százalékát adják, de mindkét országban embertelen körülmények között dolgoznak a munkások a földeken. Egy elefántcsontparti farmer átlagosan napi két dollárt kap a munkájáért, pont annyit, amennyibe egy tábla csoki kerül az országában. Az afrikai fiatalok egyre kevesebben választják a rosszul jövedelmező kakaótermesztést, helyette inkább a nagyvárosokba költöznek, vagy jövedelmezőbb mezőgazdasági munkákat választanak. Kakaó nem terem bárhol, így ha Afrikában ez a trend folytatódik, nem lesz, aki ellássa a világot kakaóval.Mindez annak fényében lehet érdekes hír, mert a csokis ünnepek előtt rendre megjelennek olyan hírek, hogy a magyar fogyasztók egyre inkább elfordulnak a rosszabb minőségű bevonómasszából készülő mikulás és húsvéti nyúl figuráktól és a minőségi, valódi csokoládéból készülő termékekre szavaznak. Ha viszont közben a kakaóból készült termékek minősége romlani kezd...
Újabb izraeli katona esett el dróntámadásban Dél-Libanonban.

Nem a piac a legnagyobb ellenség, hanem mi magunk – interjú
Az AI olyan lesz, mint a mobiltelefon – Klasszis Podcast
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú



